Kisebbségi sajtógondok

Nem lehet gazdasági eredményesség függvénye, hogy életképes-e egy kisebbségi lap, rádió vagy tévéállomás, esetleg műsor – állapították meg a múlt hét végén Palicsban szervezett nemzetközi médiatanácskozás résztvevői. A behatárolt piaccal rendelkező kisebbségi média az állam támogatására szorul, ezért életképessége egyben a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának fokmérője is az adott országban.

Szerbiában a magánosítás folyamatában a média van jelen a legkevésbé. Nem csoda, hiszen valamennyi sajtóház attól tart, hogy a tulajdonos beleszól a szerkesztéspolitikába, ugyanakkor a magánosítás az állammal szembeni távolságtartást is jelentheti. A szerbiai médiapiacon káosz uralkodik. A helyi médiában nagyrészt alacsony bérezésű és képzetlen újságírók dolgoznak. Szabályozás híján illegálisan működik a helyi elektronikus média nagy része. Pénz híján csak kevés saját gyártású műsort készítenek. Mivel a helyi médiában dolgozók a piacról nem tudnak megélni, rászorulnak az állami támogatásra, de ezért a támogatásért az állam elvárja a szolgálatot. A választások idején egyértelműen lemérhető volt, hogy milyen hatással van a hatalom a médiára.

A jelenlegi előírások értelmében 2005-re Szerbiában az állami szerveknek át kell adniuk az alapítói jogokat. Egyik út a magánosítás, a másik pedig a civil szféra bevonása a sajtó világába. Ezzel tulajdonképpen egyfelől ellenőrizhetné a civil szféra az államot, mennyiben tesz eleget támogatási kötelezettségének, másfelől megnyílna az út az európai és a regionális pályázatok előtt is, hiszen immár nem állami lapok vagy állami rádióállomások pályáznának, amelyek gyakran azért nem kapnak támogatást, mert állami tulajdonú médiának nem jár pénz. Klemm József, az MNT intézőbizottságának tájékoztatási megbízottja kiemelte, hogy már most léteznek médiafejlesztési programok a Duna-Tisza-Körös-Maros eurorégiós pályázatokon. A civil szféra bevonásával megoldódna a helyi rádiók nagy gondja is. Mint a Szabadkai Rádió igazgatója kiemelte, ha nem áll mögöttük az önkormányzat, hanem valamely tulajdonos, veszélybe kerülhet a 20 vajdasági helyi rádióállomás, melyek közszolgálati szerepet töltenek be. A jelenlegi szabályozás értelmében az elektronikus média privatizálását 2006-ra odázták el. A Vajdaságban van a legtöbb többnyelvű és kisebbségi médium.

A vajdasági sajtó rendszeresen folyósított anyaországi támogatás nem kap, de kétségtelen, hogy Magyarország anyagi támogatása nélkül a Magyar Szó nem tudta volna túlélni a miloševići időket. Általában véve azonban Szerbiában az anyaországból érkező támogatások mindig a két ország jó vagy rossz viszonyának függvénye. A szerbiai sajtó a nemzetközi támogatásoknak köszönhetően más forrásokból is meríthetett. ĺgy például az IREX jelentős támogatást nyújtott a szerbiai sajtónak. Az alapítvány képviselője a palicsi tanácskozáson bejelentette, hogy a szerbiai sajtó 2006-ig biztosan számíthat támogatásukra. Külön kiemelte, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet szentelnek majd a kisebbségi médiának, és ezen belül is kiemelkedő helyet kap támogatási programjukban a továbbképzés.

A szerbiai médiahelyzet zavaros. Ahhoz, hogy letisztuljon a kép, olyan szabályozásra van szükség, állapították meg a szakemberek, amely kimondja a kisebbségi sajtó védelmét, a közszolgálatiság fontosságát és megvalósítható feltételeket szab a privatizációhoz. (Magyar Szó)