Kíméletlenek a túszszedő kalózok

Az Abu Sayyaf bázisai a legdélibb szigetek körzetében helyezkednek el, s csak néhány száz fegyveres harcossal rendelkezik. Egy példa nélkül álló emberrablási sorozat után a helyi hatóságok arra szólítják fel a kül­földet, hogy vegyék fel velük a harcot a tengeren. Az Abu Sayyaf hűséget esküdött az Iszlám Állam terrorszervezetnek, s a kalifátus létrehozására vonatkozó ígéretei csak fokozzák a nyugtalanságot.  „A nemzet problémáját, a legnagyobb veszélyt az elkövetkezendő években a terrorizmus fogja jelenteni. Egész biztos elérkezik hozzánk” – mondta a közelmúltban Rodrigo Duterte elnök.Az AFP-nek adott egyik nyilatkozatában Delfin Lorenzana védelmi miniszter az Iszlám Államnak hűséget esküdő Abu Sayyafot és a többi „terrorista” csoportot a legkomolyabb belső fenyegetésnek nevezte. „Igyekszünk még nagyobb erőfeszítésekkel fékezni az Iszlám Állam befolyásának növekedését a Fülöp-szigetek déli részén” – mondta a miniszter. [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"268581","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"1217","style":"width: 600px; height: 761px;","title":"A Rockall jachtról rabolták el Jürgen Kantnert, a közelmúltban kivégzett német turistát","typeof":"foaf:Image","width":"960"}}]] Az elmúlt két évben az Abu Sayyaf benne volt az egyre merészebb akciókban, emberek tucatjainak elrablásában. Ezek az akciók főleg külföldi hajók ellen irányultak, de turisztikai központok ellen is a Fülöp-szigetek déli részén és a szomszédos Malajziában. A csoport a közelmúltban tette közzé a 70 éves Jürgen Kantner lefejezéséről készült videót. A német férfit novemberben rabolták el jachtjáról. Az 560 ezer eurót érő váltságdíj nem érkezett meg, ezért végeztek a tússzal. Ugyanez a sors jutott tavaly két kanadai túsznak, akiket egy üdülőközpontból hurcoltak el. A váltságdíjat ebben az esetben sem fizették ki. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"268584","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"250","title":"Jürgen Gustav Kantner közvetlenül a kivégzése előtt. A német túszt három hónapig tartották fogva","typeof":"foaf:Image","width":"472"}}]]  Az Abu Sayyaf még 19 túszt tart fogva a Sulu- vagy a Basilan-szi­geteken, ezer kilométerre Manilától. Többségük tengeren elrabolt vietnami, indonéz és malajziai matróz, tengerész. Az emberrablások olyan félelmet keltenek a fontos hajózási útvonalat is magában foglaló régióban, hogy a vidék „szomáliai típusú kalózok” paradicsomává válik. Manila azt állítja, hogy kérte a kínai és az amerikai haditengerészetet: járőrözzenek ezeken a vizeken. A Fülöp-szigetek tárgyalni kezdett Malajziával és Indonéziával közös járőrözésekről. A védelmi tárca vezetője azt magyarázta, hogy a Fülöp-szigetek tengerészetének és parti őrségének hajói képtelenek elfogni a kalózok hajóit, amelyekkel óránként 80 kilométeres sebességgel is lehet száguldozni. „Az Abu Sayyaf hajói jobbak a mieinknél” – mondta. Elemzők szerint az emberrablások emelkedő számát két 2014-es eseménnyel lehet magyarázni. Az egyik, hogy fokozatosan véget ért a Fülöp-szigeteki erők kiképzésére és felderítési képességeinek kiépítésére irányuló amerikai katonai program.   Washington úgy ítélte meg, hogy az iszlamisták egy komphajó ellen a manilai öbölben 2004-ben elkövetett, több mint száz halálos áldozattal járó merénylet elkövetői, „szervezetlen csoportokra” oszlottak. Tizenkét év alatt a harcosok száma becslések szerint ezerről mintegy háromszázra csökkent. Számos főnököt megöltek vagy elfogtak. „Az amerikai tanácsadók távozása az Abu Sayyaf fokozatos újjászületésével járt, néhány tucat csoport létrejöttével az Iszlám Állam fennhatósága alatt” – magyarázta az AFP-nek Rohan Gunaratna, a regionális terrorizmus szakértője Szingapúrban.  [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"268585","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"1711","style":"width: 600px; height: 521px;","title":" Egy a kevés közül. A svájci Lorenzo Vinciguerrának 2014 decemberében sikerült elmenekülnie az iszlamisták fogságából. ","typeof":"foaf:Image","width":"1969"}}]] 2014-ben az Abu Sayyaf „megütötte a főnyereményt”. Legalábbis állítja, hogy több mint ötmillió dollárt kapott két német túsz szabadon bocsátásáért. Ez „döntő fordulat” volt, mert arra bátorította az embereket, hogy szálljanak be az emberrablási üzletbe – mondja Marc Singer, a Pacific Strategies and Assessments elemzője. A váltságdíjak lehetővé tették a rablóknak jobb fegyverek és jobb hajók vásárlását, valamint az őket védő és bújtató helyi muzulmán lakosság lefizetését – mondják elemzők. Más elemzők szerint a helyi politikai osztály és a biztonsági erők egyes embereit korrumpálják az iszlamisták, ez is közrejátszik abban, hogy hatástalanok a hadsereg támadásai.