Kiásták az ősi települést

A kutatók már a kora-bronzkori templom 1996-os megtalálásakor is egy kiemelten fontos és szokatlanul összetett épület meglétére gyanakodtak.

Ásatás a világ legrégibb városában

A legutóbb folytatott ásatásokon aztán kiderült, hogy a templom a korábban gondoltnál jóval korábban épült, és a vártnál is nagyobb volt.

Megiddo ókori alapítású város a mai Izrael területén. A Biblia szerint itt fog sor kerülni a végső csatára, az Armageddonra is, amikor a „fenevad” erői összecsapnak Isten hadaival, melyet Mihály arkangyal vezet.

A hat évezreden keresztül lakott település az ókor egyik legfontosabb kereskedelmi és közlekedési csomópontján feküdt, ennek köszönhetően többször vívtak mellette döntő és pusztító ütközeteket, és itt zajlott le a világtörténelem első feljegyzett csatája is az egyiptomiak és a hettiták között. A város első régészeti feltárása 1930-ban kezdődött meg.

Végül pedig egy modern különlegesség: Megiddo volt az a hely, ahová egy pápa a szentföldi helyek közül elsőként látogatott: 1964-ben VI. Pál itt találkozott Izrael elnökével. A hely 2005-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.

Az ásatásokat a Tel Aviv-i Egyetem régészeti tanszékének munkatársai, David Ussishkin és Yisrael Finkelstein vezették. A feltárás során kiderült, hogy a kora-bronzkori komplexum homlokzati és oldalsó falai egész jó állapotban megmaradtak, míg a falak által határolt területen jól megmunkált bazaltköveket és kevésbé jó minőségű mészkődarabokat találtak.

A régészek a leletek alapján abban még nem biztosak, hogy a bazaltkövek szolgáltak-e oltárul, a helyszínen azonban állatáldozatok maradványait is megtalálták: a templom területén több ezer állatcsont került elő. A csontok legtöbbje a templom építésének idejére már háziasított állatoktól, birkától és marhától származik.

A most feltárt templom

A kutatók pont a csontok mennyisége és az épület mérete miatt jutottak arra a következtetésre, hogy ez egy templom lehetett, míg a cseréptöredékek és más maradványok radiokarbon vizsgálata kiderítette, hogy az épületet i.e. 3000 körül építhették.

A közel-keleti kultúrák csak ekkor tették az első lépéseket az urbanizációs folyamatban, és ekkor alakultak ki a nagy központok, illetve az azokat övező, kisebb települések.

Megiddo közelében, Tel Rehov és Beit Yareah mellett az elmúlt években már találtak hasonló hatalmas épületeket, ám azok a most megtalált komplexumnál jóval kisebbek és fiatalabbak. Ez arra utal, hogy a most feltárt lehet a kora-bronzkori Közel-Kelet valaha talált legnagyobb és legösszetettebb épületkomplexuma.

Kedvező klímájú központi hatalom

A templom a Tel Megiddo domb északi lejtőjén épült fel, és ehhez Finkelstein szerint hatalmas mennyiségű földet kellett megmozgatni.

Egy ekkora struktúra létrehozásához különösen erős központosított hatalomra volt szükség, hogy az összefogja a különösen sok munkás, mérnök, építész, kőműves és iparos munkáját, illetve előteremtse az ezek ellátásához szükséges táplálékot és az építkezéshez szükséges nyersanyagokat. Szintén külön szervezést igényelhetett a hatalmas bazaltból faragott kőtömbök ideszállítása is.

A domb nyugati lejtőjén talált cseréptöredékek arra utalhatnak, hogy ott állhatott a munkások központi szálláshelye, illetve ott lehetett az egykori város is.

A magnetométeres vizsgálatok a föld mélyén eddig ismeretlen és feltáratlan emberi település nyomait mutatták ki, amely még mindig a régészekre vár. Annak méretei azonban már az előzetes vizsgálatok során lenyűgözték a szakembereket.

Mikor épült a templom?

A templom létesítésének dátumát egy közeli helyszín régészeti vizsgálatával állapították meg. A szakemberek korábban a Jezreel völgyben is páratlanul gazdag települések nyomait tárták fel, amelyek szoros kapcsolatban állhattak az itt élőkkel, illetve a völgy is a megiddói uralkodó fennhatósága alá tartozhatott. Az völgyben az i.e. 4. évezred végének klimatikus viszonyai kiváló mezőgazdasági körülményeket tettek lehetővé, ez pedig a térségbe vonzhatta az embereket, akik Tel Megiddo mellett telepedtek le.

A kutatók szerint hasonló körülmények vezethettek a templom bukásához is, ugyanis a leletek nem tanúskodnak erőszakos eseményekről vagy tűzről.

A települést valószínűleg az éghajlatváltozással párhuzamosan, egy erős földrengés után hagyhatták el lakói. Megiddót legközelebb 200 évvel később népesítették be, ezek az új jövevények pedig új templomokat emeltek, és egészen az i.e. második évezred végéig éltek ott. (mult-kor.hu)