Kétes a külhoniaknak ígért vízum

A kedvezményes beléptetés rendszere Magyarországnak a schengeni térséghez való csatlakozása után is fenntartható. Erre legkorábban 2007 októberében lehet számítani. Addig a vízumkiadás nemzeti hatáskörben marad, és a magyar hatóságok által kiállított beutazási engedélyek nem érvényesek más uniós tagállamok területére. Később viszont igen, tehát aki Magyarországra belép, akadálytalanul mehet majd tovább az unió bármely országába.

A belső határok ellenőrzés nélküli átjárhatóságát megteremtő schengeni egyezmény szerint a tagállamok olyan vízumot bocsátanak ki, amely valamennyi szerződő fél területére érvényes, ám hat hónapon belül igénybe vehető – legfeljebb kilencvennapi – tartózkodásra jogosít fel. Ezzel szemben a nemzeti vízum csak egyetlen állam területére érvényes, viszont hosszabb idejű tartózkodást tesz lehetővé. A miniszterelnök által kilátásba helyezett intézkedés így éppen a schengeni csatlakozás utáni időszakban nyerne igazi értelmet – hangsúlyozzák szakértők –, hiszen ma a beutazási engedélyt a hazai szabályok szerint adják ki.

A határon túliakat a kormány döntése azonnali haszonnal is kecsegteti: a nemzeti vízum érvényessége öt év, vagyis a jelenleginél jóval hosszabb lenne, és eltörölnék azt a korlátozást, amely szerint az engedély birtokosa hat hónapon belül csak kilencven napig tartózkodhat Magyarországon. Ezzel megszűnhet a tartózkodási vízum kiadását most megelőző – gyakran nehézkes és megalázó – procedúra, hiszen az új szabályok szerint az ideiglenes magyarországi tartózkodáshoz nem kellene igazolni a megélhetés és a lakhatás feltételeit.

Ezt a vízumot azok igényelhetnék, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi okból vagy családi kapcsolataik fenntartása céljából kívánnak hosszabb időt Magyarországon tölteni. Munkavállalásra nem jogosítana fel. Ezzel kapcsolatban viszont kérdéses: nem ütközik-e a diszkrimináció tilalmába, ha nemzetiségi alapon teszünk megkülönböztetést.

A schengeni térséghez való csatlakozásunk után a kedvezményes beutazási engedély kapcsán mindössze annyi változásra lehet számítani, hogy ki kell dolgozni a nemzeti vízummal kapcsolatos ellenőrzés rendszerét, a szabálysértőkkel szembeni megfelelő szankciókat. Ez az okmány ugyanis csak Magyarország területére érvényes, miközben 2007-től az uniós belső határok már szabadon átjárhatók lesznek. Aggályosnak tűnik viszont a határon túliaknak ígért, az unió teljes területére érvényes útlevél. Ma ilyen okmányt ugyanis a hatóságok csak saját állampolgáraiknak állíthatnak ki. Elvileg nem zárható ki, hogy kétoldalú nemzetközi megállapodások alapján Magyarország úti okmányt adjon például szerb vagy ukrán polgároknak is, az ilyen útlevelet azonban Brüsszelnek is el kellene ismernie. Ráadásul a diszkrimináció vádja ezzel kapcsolatban is felvetődik: vajon tehet-e Magyarország nemzetiségi alapon különbséget. E kérdéskörben Magyarországnak meg kell majd győznie az unió képviselőit, s ez nem ígérkezik egyszerűnek. (Népszabadság, Figyelő-net)

Öt pontban foglalta össze Gyurcsány Ferenc a kormány javaslatait a határon túli magyarok helyzetének rendezésére:

1. Szülőföld-program

2. Nemzeti vízum öt évre

3. Gyors és méltányos honosítás

4. Az autonómia politikai támogatása

5. A közjogi státusz alkotmányos rendezése

A javaslat anélkül fogalmazódott meg, hogy az érintettek politikai képviselőinek véleményét meghallgatták volna. A kis Máért szabadkai tanácskozásán azonban megállapodás született, hogy január végéig szakértők bevonásával egyeztetik a magyar kabinet és a külhoni magyarok véleményét a programjavaslatról.