Milyen sokszor vágyakozik az ember fel a magasba, a felhők fölé, s ezt még versben vagy dalban is elmondták néhányan költőink és dalszövegíróink közül.
Kaphatunk levegőt a felhők felett?
Voltak, akik az életükkel fizetettek azért, mert megfelelő tudás hiányában nekiláttak valaminek, ami érdekelte őket, s a következményekkel nem számoltak. De igaz lehet, hogy csupán az, ha te szeretnél a felhők felé emelkedni, ilyen szomorúan végződhet? Mi ebből az igazság?
A válasz sajnos igen, és hiába szeretnénk csak úgy a magasba feljutni, megfelelő eszközök és körülmények nélkül nem tehetjük meg. Ha netán léggömb segítségével elkezdenénk emelkedni az ég felé bármiféle védőeszköz nélkül, a következő történne velünk. 3000 méter magasságban elkezdene fájni a fejed, és úgy éreznéd, mintha nem kapnál levegőt. Mindennek egyetlen oka van, mégpedig a légnyomás csökkenése. Menjünk még magasabbra! 5500 métert elérve a fejfájás már nagyon erős lenne, és igencsak zihálva vennéd a levegőt. 7600 méter magasság után már küzdelem lenne minden egyes levegővétel, és a véredben gázbuborékok képződnének, amit bizony kínzó fájdalom is kísérne. S ha ez még mindig nem elég, akkor mehetünk még feljebb, mondjuk 9000 méter felé, viszont a levegőben itt már olyan kevés az oxigén, hogy el is veszítenéd az eszméletedet. Fennáll a lehetősége annak, hogy viszel magaddal tartalék oxigént, s akkor kibírnád úgy 12000 méter magasságig ájulás nélkül. S ha a léggömb felemelne még magasabbra, 19000 méter körüli magasságba, ott már annyira kicsi a levegő nyomása, hogy itt a víz is 37 fokon felforr, a te hőmérsékleted így hát csökkenne, a véred pedig a vízhez hasonlóan egyszerűen forrni kezdene.
De nyugodjatok meg, azért nem olyan egyszerű olyan magasba egyedül feljutnotok, de azért érdekes ez a téma és jó, ha ezt is tudjátok. Végülis abból baj még nem származhat, nem igaz? Akkor hát hogyan lehetséges, hogy a repülőgépek akár 10500 méter magasan szelik a levegőt bármiféle baj nélkül? A repülőknek muszáj olyan magasan szállni, ugyanis így elkerülhetik az alacsonyabb légrétegek időjárásának viszontagságait, valamint az őket működtető sugárhajtóművek ritka levegőben sokkal hatékonyabban működnek. Minél magasabbra repülünk tehát, annál ritkább a levegő, csökken a nyomása, kevesebb benne az oxigén. ĺgy a szervezetünk oxigénhiányban szenved. A repülőgépen ezért nagyobb nyomású levegőt biztosítanak, mint amilyen a külső levegőé, hogy az utasok könnyen lélegezhessenek. Az utaskabinokat légmentesen szigetelik és olyan erős anyagból készítik, hogy ellenállhassanak a külső és a belső nyomás közötti különbségnek. A kabinban 2500 méteres magasságnak megfelelő nyomást tartanak fenn. Felszállás után szépen, fokozatosan erre az értékre csökkentik a nyomást, leszálláskor pedig hasonlóképpen fokozatosan növelik, hogy mire földet érnek, az megfeleljen a tengerszint feletti magasságon lévő nyomás értékének. Ha probléma adódna egy repülőgépen, erre az esetre vannak bebiztosítva az oxigénmaszkok, s ebből a szükséges ideig lélegezhetnének az utasok. Nem javasolt tehát az, hogy menjünk a magunk feje után, feltéve, ha nem gondoskodtunk megfelelően a szükséges kellékekről. ĺgy maradjunk meg az álmodozás szintjén, ha a felhők felé szeretnénk jutni, vagy használjuk a jól bevált módszert, a repülőgépet! (s)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.