Jogvédelmünk alapja a területi autonómia

Csapó I. József nyugalmazott szenátor, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székelység jogos követelése nem okozhat feszültséget az RMDSZ-ben. Csak egy magyar nemzet van, és annak minden tagját megilleti a magyar állampolgárság – véli Csapó.

Mi késztette Önöket arra, hogy éppen most, közvetlenül Magyarország uniós csatlakozása idején indítsák meg a Székelyföld autonómiájáért folyó elszánt akciójukat?

A Székelyföld közössége még 1995-ben kinyilvánította az autonómiaigényét. Statútumtervezetéről 1996 őszéig folytatott vitát a Székelyföldi Egyeztető Tanács. Egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy a román parlament elé tárhassuk a székelyföldi autonómia statútumát. Azóta e törekvések képviselete megszűnt, mert az RMDSZ többé nem tagja a kormánynak. A Székelyföldi Nemzeti Tanács kezdeményező testülete révén a Székelyföld települései állampolgári gyűléseken kinyilvánították a területi autonómia iránti igényüket. Elfogadták a statútumtervezetet mint munkadokumentumot, megalakult a Székely Nemzeti Tanács a települési gyűlések által kijelölt küldöttekből, majd a Tanács véglegesítette a statútumtervezetet, s hamarosan a román parlament elé terjeszti. Ezzel el is érkezett az utolsó pillanat arra, hogy a Székelyföld kinyilvánítsa a területi autonómia iránti igényét, mivel az integrációs folyamatban még nyitott az európai régiók kialakításáról szóló fejezet. Ezeket a fejezeteket a román kormány idén szeretné lezárni, így elérkezett az utolsó pillanata annak, hogy a közösség jogos követelését kinyilvánítsa.

Ön egyike volt a külhoni magyar állampolgárság intézményrendszere kidolgozóinak.

A szülőföldön való megmaradásnak két alapfeltétele van. Az egyik az autonómia, a másik pedig a jogi kötelék létrejötte a Magyar Köztársaság határain túl élő magyarok, illetve a magyar állam között. A magyar nemzet iránti érzelmi kötődés ezeken a területeken igen szoros, a Székely Nemzeti Tanács éppen ezért a székelység nevében kijelentette, hogy a magyar nemzet szerves részének tekinti magát. Viszont ezen érzelmi kötelék mellett igényli a magyar állampolgárságot mint jogi köteléket azért, hogy szülőföldjén megfelelő jogi védelemmel és az anyaország támogatásával maradhasson meg. A Magyar Köztársaság mostani kormánya nem hajlandó lépéseket tenni annak érdekében, hogy rendeződjön a Magyar Köztársaság határain túl élő magyarok magyar állampolgárságára vonatkozó törvényes és alkotmányos rendelkezés. Ez azonban nem képez akadályt sem a székelység, sem a többi magyar nemzetrész számára abban, hogy ezt az igényét újból és újból megfogalmazza. Meggyőződésünk szerint a magyar politikai élet és társadalom eljut végül arra a következtetésre, hogy a nemzeti egység szintjén lehetővé kell tenni: a magyar állampolgársági törvény olyképpen módosuljon, hogy a határokon kívül élő magyarok személyes kérésre jogi kötelékbe léphessenek a mindenkori magyar állammal.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az állampolgárság megadása a kitelepülés felgyorsulásához vezet.

Erről szó sincs. Éppen az állampolgárságról szóló mostani törvény az, amely a határon túli területek kiürülését okozza. Magyarként megmaradni a szülőföldjén a magyar nemzeti közösséghez tartozónak azt jelenti, hogy a személye és a magyar állam közötti jogkötelék biztonságérzetet nyújt, ezáltal pedig lehetővé válik, hogy anyaországában teljes és tényleges egyenlőségében élhesse meg a nemzethez való tartozást.