Izraeli vezetők kerültek ki a magyarul beszélők falujából

Az Izrael déli részén, Asdód közelében lévő csendes falu ezekben a hónapokban vált ismertté, amikor Ganz és az általa vezetett Kék-fehér centrista párt az áprilisi választáson éppen annyi, harmincöt mandátumot tudott szerezni a kneszetben, mint a kormányzó jobboldali Likud párt.

A szeptember 17-ei előrehozott választás előtt fej fej mellett haladt a Ganz vezette Kék-fehér párt, és a Likud, amelyben Benjámin Netanjahu jelenlegi kormányfő egyik esélyes utódjelöltje a párt és az ország vezetésére Jiszráel Kac. A választási eredmény sem hozott azonban megoldást, csak patthelyzetet.

Kfar Ahim gazdagságot sugároz, rengeteg új emeletes ház áll a szépen ápolt kertekben. Hamar útba igazítanak, hogy a 95 éves Klein Irén tud mesélni a kezdetekről.

Irén néni 1955-ben költözött ide férjével és kisgyerekeivel Petah-Tikváról. Elmondta, hogy nem bánta meg, mert a faluban a többiekhez hasonlóan ő is családra talált társaiban: szinte mindannyian egyedül érkeztek – családjuk egyetlen túlélőjeként – Izraelbe, nem voltak nagyszülők, és egymást segítették új életük megteremtésében.

Férje, Juda – Imre Klein – készítette fel a fiúk 13 éves korában szokásos ünnepségére, a bar micvára a Kék-fehér párt élén álló Beni Ganz potenciális miniszterelnököt, volt vezérkari főnököt éppen úgy, mint politikai riválisát, Jiszráel Kacot, a Likud jelenlegi külügyminiszterét.

A falucskában nyolcvan család él, amelynek tagjai a falu egyik első gyermeke, Sara Ben Avi szerint fele-fele arányban a Likudra és a Kék-fehérre szavaztak. Ben Avi három hónaposan került ide szüleivel 1953-ban a közeli Kasztinából. Előtte ott éltek ugyanis öt évig a falu alapítói, de akkor ezt a földet utalták ki nekik a bevándorlók letelepítéséért felelős állami hivatalnokok.

Az alapító első nyolc család – mind haláltáborok és munkaszolgálat magyarul beszélő túlélői – főként a hajón, 1946-ban Palesztina felé tartva ismerkedtek meg egymással, de a britek elfogták és Ciprusra vitték őket. Ganz és Sara Ben Avi szülei is ott házasodtak össze, majd 1948 márciusában hajózhattak végre jövendő hazájukba.

Ben Avi édesanyja, Cipora Neu­man és Ganz édesanyja, a mezőkovácsházai Weiss Malka Svédországban lettek jó barátnők, ahová a munkatáborok után vitték őket meggyógyítani. A 94 éves Cipora tolókocsiban ül, már nagyon rosszul hall, nem tud részt venni a beszélgetésben, Ganz édesanyja pedig már nem él.

Izrael földjére érve a férfiakat azonnal behívták katonának, és végigharcolták a függetlenségi háborút 1948–49-ben. Utána ők együtt, nyolc házaspár Tkuma faluban akartak letelepedni, de összekülönböztek az ottaniakkal, és ekkor Beni Ganz édesapja, Nahum Ganz a mosav, vagyis falumozgalom vezetőjéhez fordult segítségért.

Fölfelé kerekítve nyolc helyett nyolcvan családot mondott nekik, és kérte, hogy adjanak nekik földet művelésre – meséli nevetve Sara –, majd az újonnan érkezettek számára létrehozott bevándorlási központokban hirdetést tett ki magyar és román nyelven – mert akkor még csak ezeken a nyelveken tudott írni –, és újabb „parasztjelölteket” toborzott.

Hamar össze is gyűjtötte az első lakókat, mind a nyolcvan családot. Így alakult ki Kfar Ahim falu, és Nahum Ganz hirdetéseinek nyelve miatt lettek magyarok a lakók, sokan közülük erdélyiek. Az első gyerekek még magyarul beszéltek, de idővel a szülők és ők is megtanultak héberül.

Ma is hallani magyar szavakat errefelé, és főként magyarul főz az új generáció is.

Izrael megalakítása után a földműves-állattenyésztő munka állt a legnagyobb becsben, s Kfar Ahimban ma is működnek a tehenészetek, tele vannak a csirkeólak, és a Kék-fehér párt Ganz szülőfalvában megrendezett kampányzáró gyűlését is olykor elöntötte a hullámokban érkező istállószag.

Ganz apja a baloldali Mapai párt alkalmazottja lett, de a falu többi lakójával együtt vallásos ember volt, és rendszeresen látogatta a zsinagógát.

Oda járt Meir Kac, a külügyminiszter édesapja is. Cahi Noy, Cipora fia látta, ahogy mindig együtt sétáltak haza – hiszen szomszédok voltak –, és végigvitatkozták az utat, mert Kac a jobboldali revizionistákat éltette.

Ma is a faluban élnek a gyerekek: Jiszráel Kac külügyminiszter házát kerítés és fegyveres őr védi, és a négy Ganz-gyerekből két lány ma is a pár méterre lévő telken él, egyikük a szülők házában, másikuk egy új épületben.

Kiválóan beszélnek magyarul, de ma sem felhőtlen a viszony a szomszédok között. Sőt, néha előkerülnek a Kárpát-medencéből hozott előítéletek is: á, ők románok, mutat a máramarosi eredetű Kac család háza felé Ilana, az egyik Ganz-lány. (Shiri Zsuzsa/MTI)