Itt még nem osztódott meg a magyarság

A helyi művelődési ház előtt kapott helyet Petőfi Sándor szobraA Duna Televízió Híradójának felvételeA Krasznára érkezőt igazán urbánus környezet fogadja, rendezettek a középületek, a művelődési ház és a polgármesteri hivatal előtt egyaránt mutatós park, előbbit Petőfi Sándor nemrég leleplezett mellszobra ékesíti. Pop Imre polgármester egy fontos rendezvény – Az EU házhoz jön konferencia – szünetében foglalta össze a Riport érdeklődésére mindazt, amit Krasznáról tudni érdemes. Második polgármesteri ciklusát kezdte júniusban, korábban a fogyasztási szövetkezet elnökeként dolgozott, vannak tehát vezetői tapasztalatai.

Piacképes termények

„Azért vállaltam ezt a munkát, hogy minél jobb körülmények között tudjunk élni ebben a szép községben. Azért is mondom, hogy szép, mivel a kraszna szláv nyelveken szépet jelent” – mondja. Amúgy szláv etnikumúak csupán mutatóban élnek a községben, a legutóbbi népszámláláskor hárman vallották magukat ukránnak, s egy ember szlováknak. A négy településből – Kraszna, Máron, Ráton, Hosszúaszó – álló községnek 6373 lakója volt 2001-ben, közülük 4062 magyar, 1806 román s 501 roma nemzetiségű. „Úgy is mondhatjuk – veszi vissza a szót Pop Imre –, hogy itt tömbmagyarság él, méghozzá ügyes, gazdálkodó emberek. Sokan foglalkoznak zöldségtermesztéssel, áruikkal jelen vannak nem csak a zilahi piacon, hanem távolabb, Nagyváradon és Nagybányán is. Hozzáértésükről magunk is megbizonyosodhattunk, hiszen éppen alkalmi terménykiállításra készü lődtek, s a közszemlére tett zöldségek-gyümölcsök bizony Európa bármely nagyáruházában, piacán megállnák a helyüket. Sőt, ott aligha látni ilyet.

Nem sietnek a városi ranggal

Az elöljáró 2000-ben azzal a programmal indult a választáson, hogy megkezdjék az ivóvíz- és szennyvízhálózat fejlesztését, bővítését, új szeméttárolót alakítsanak ki, illetve sportcentrumot létesítsenek. Immár az eredmények közé sorolható a digitális telefonközpont, a kábeltévé, s két mobiltelefonos céget is megnyertek arra, hogy a környék lefedettségéről gondoskodjanak. Fontos az is – emeli ki az elöljáró –, hogy sikerült megmenteniük a bezárástól kórházukat, mely a megyében immár az egyetlen hasonló, községi szinten működő egészségügyi intézmény. Büszkék lehetnek arra is, hogy a középiskola mögötti udvaron elkészült a korszerű sportterem. Lapja is van a településnek, a Kraszna címet viselő kulturális kiadvány a nyolcadik évfolyamánál tart. Minden év őszén megrendezik a Krasznai Napokat, az idei már a hatodik volt a sorban, s olyan vendégcsalogató különlegességekkel is szolgál, mint a nemzetközi fogathajtó verseny. A sportágat amúgy az elöljáró is kipróbálta már, egy polgármestereknek szervezett magyarországi versenyen második helyezést ért el.

A városias kép magától értetődővé teszi a kérdést: nem óhajtják-e visszaszerezni a jó fél évezrede egyszer már elnyert városi rangot? Pop Imre válasza óvatos megfontolást tükröz: „Persze, ezt mi is szeretnénk, de addig nem siettetjük, amíg erre teljesen fel nem leszünk készülve. Még sok a dolgunk az infrastruktúra bővítésével, például a gázhálózat kiépítésével. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor érdemes megpályázni a városi rangot. Egyébként azért sem siettetjük ezt a folyamatot, mivel sok hazai és nemzetközi pályázatot a községek fejlesztésére írnak ki. Tehát nem biztos, hogy a sietség előnyünkre válna.”

Jelzésértékű, hogy Az EU házhoz jön elnevezésű konferenciasorozatnak májusi sikere után szeptember elején újból a krasznai művelődési ház adott otthont, mondhatni, szerencsés körülmények között találkozott az önkormányzat kezdeményezőkészsége a helyi és környékbeli vállalkozók érdeklődésével. „Magam kettős minőségemben, polgármesterként és vállalkozóként próbálok tenni a település gazdasági életének fejlesztéséért – mondja Pop Imre. – Létrehoztunk egy vállalkozásfejlesztési alapítványt, mely a Kraszna mentét fogja össze. Időnként találkozunk, ismertetjük az új törvényeket s az aktuális pályázati lehetőségeket. Nagyon hasznos ez a konferenciasorozat is, különösen a szekcióülések, amelyeken a vállalkozók a maguk területéről kapnak hasznos információkat a magyarországi szakemberektől, egyetemi előa-dóktól. Szeretnénk egy állandó irodát is nyitni, mely elősegítené, hogy támogatásokat nyerjünk el az Új Kézfogás Közalapítvány pályázatain.”

Ha jön a sztráda

Krasznán már nem ismeretlenek a beruházók, ígéretes fejlesztések történtek a textiliparban, a faiparban s a malomiparban, illetve egy vállalkozás üvegszálas termékek előállításával foglalkozik. 2000 óta más irányban is keresik a kapcsolatokat, a község immár három testvértelepülésre talált, két magyarországi község – Imrehegy és Akasztó – mellett a svájci Lenzerheide lett a partnerük.

Persze a napi kapcsolatok tekintetében fontosabb az együttműködés a megyei szervekkel – Prefektúra, Megyei Tanács –, erről az elöljáró azt mondja: „Korrekt a viszony, mi próbáljuk kiharcolni azt, ami nekünk jár.” Fontos lenne például a megyei utak járhatóbbá tétele, különösen a Csucsa felé vezető műút szorul komolyabb javításra, hiszen az arra autózó élőben is megtapasztalhatja, mit jelent a „hepehupás vén Szilágyban” járni. Ezzel kapcsolatban is jó hírről számolt be a polgármester: a Világbankon keresztül elnyertek egy 200 ezer dollár összegű pályázati támogatást a megyei utak korszerűsítésére. S ha már az utaknál tartunk, meghatározó jelentőséggel bír, hogy az észak-erdélyi autópálya néhány év múlva Kraszna határában halad majd. Természetesen profitálni szeretnének a sztráda közelségéből. „Tizennyolc község vezetői összefogtunk, s közösen próbáljuk kieszközölni, hogy Kraszna közelében alakítsanak ki egy csomópontot, le- és felhajtó sávot. Ez nélkülözhetetlen, hiszen hiába vezetne erre az út, ha nem tudnának ránk találni, akár a turisták, akár a beruházók.”

Amúgy a környéken adottak a feltételek a faluturizmus fellendítésére, s mint megtudtuk, többen is készülnek arra, hogy panziót nyissanak. A vidék adottságai kitűnőek, a polgármester szavai szerint a Kraszna mente jellegzetes zöld szigete Erdélynek, amelyet vonzóvá tesznek a szőlődombok, a mintegy ezer borospince, a horgászokra váró tavuk, műemlékeik, s nem utolsósorban ételkülönlegességeik, no meg a híres szilágysági kisüsti pálinka. Felkészülten szeretnék várni a turizmus fellendülését, ezért egy olyan pályázati anyagot is előkészítettek, mely idegenforgalmi programcsomagokat tartalmaz.

Az önkormányzat sikeres működésének a feltétele a tanács és a polgármesteri hivatal jó együtt-működése. Pop Imre szerint erre nem lehet panaszuk, egyébként a 15 helyi tanácsosból 13 magyar, ebből 1 független, 12 RMDSZ-es. Adódik azért a kérdés: Nem tapasztalják-e a negatívumait az Erdély-szerte számos helyen létező magyar–magyar viszálynak? „Itt még nem osztódott meg a magyarság – válaszolja a polgármester –, s remélem, ezt az állapotot a jövőben is meg tudjuk őrizni.”