I. Ferenc József, a rendíthetetlen császár

A száz esztendeje halott császár-király emléke ma is él – igaz, elsősorban Sisi férjeként jut rá a reflektorfényből. Kék egyenruhás, időskori portréja azonban nemcsak a történelemkönyvekből, hanem az élelmiszerboltok polcairól is visszaköszön: közkedvelt konzervmárka viseli a felség nevét. A császárzsemle/ „kaiserky” névadója viszont nem a császár, hanem – állítólag – egy Kayser nevű bécsi pék volt.  Nehéz kezdetek Ferenc József szülei, Ferenc Károly Habsburg főherceg, I. Ferenc osztrák császár fia és Zsófia bajor királyi hercegnő 1824-ben házasodtak össze. A fiatalasszonytól mindenki azt várta, hogy minél hamarabb makkegészséges fiút szüljön (a férj, Ferenc Károly, de főként annak bátyja, az 1835-ben trónra került V. Ferdinánd is gyengeelméjű volt). Zsófia azonban csak két év múlva lett állapotos, de nem sokkal később elvetélt. A főhercegné, orvosi tanácsra, fürdőkúrákat vett Bad Ischlben, s csodák csodájára újra teherbe esett! 1830. augusztus 16-án a bába riadóztatta az udvart. Ez a szülés állami aktus volt: feljegyezték, hogy legalább száz ember szorongott a szülőszobában. Mivel a csecsemő még két napot váratott magára, a szülő nő ágyánál kötelességből tartózkodó – egyébként vidáman trécselő, szivarozó, evő-ivó – tömeg legalább annyira elfáradt, mint maga Zsófia. Végre augusztus 18-án, reggel 9 óra után fogó segítségével megszületett a kis Franci.  [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"255739","attributes":{"alt":"","author":"Fotó: © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. /Alexander Eugen Koller","class":"media-image","height":"1200","style":"width: 600px; height: 300px;","title":"Schönbrunn. A császár, aki itt töltötte ifjúságát, később rezidenciájául választotta a kastélyt, és itt is halt meg.","typeof":"foaf:Image","width":"2400"}}]]Kattintásra nagyobb lesz! Őt és legidősebb öccsét, Miksát a bécsiek gyakran „becézték” Napóleon unokáinak. Édesanyjuk, Zsófia ugyanis – a rossznyelvek szerint túl – szoros barátságot ápolt a száműzött francia császár Bécsben nevelkedő fiával, a Sasfiókkal. Ferenc József rajongásig szerette édesanyját. A császár és király hofburgbeli hálószobájában, központi helyen függ(ött) a főhercegnőt a gyermek Ferenc Józseffel ábrázoló kép. Zsófia, „az egyetlen férfi az udvarnál” arról is lemondott elsőszülött fia kedvéért, hogy császárné legyen, hiszen a megüresedett trónra nem a férjét, az uralkodásra egyébként is alkalmatlan Ferenc Károlyt, hanem a fiát segítette.  [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"255740","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"1902","style":"width: 600px; height: 966px;","title":"Franz Xaver Winterhalter: I. Ferenc József (1865), Hofburg, Bécs","typeof":"foaf:Image","width":"1181"}}]] A kortársak közül sokan az ambiciózus, a magyarokkal nem rokonszenvező Zsófia főhercegnét tartották Ferenc József egyik „rossz szellemének”. A császár fiatal korával, illetve a tanácsadók félrevezetésével magyarázták a szabadságharc vérbefojtását.  A baljós tizenhárom Közszájon forgott annak idején az a babonás jövendölés, mely szerint a császár famíliájának 13 családtag halálával kell bűnhődnie az aradi vértanúkért, és ezek között Zsófiák is lesznek. Az utólagos számvetés – a babonától függetlenül – eléggé megdöbbentő. Az itt felsoroltak erőszakos halállal haltak meg, a császári pár elsőszülött gyermeke, Zsófia kivételével, akivel kétéves korában tífusz végzett. Ferenc József öccsét, Miksa mexikói császárt kivégezték; fia, Rudolf öngyilkos lett; sógornője, Zsófia tűzvésznek esett áldozatul; feleségét, Erzsébetet/Sisit leszúrták; unokaöccse, Ferenc Ferdinánd pedig – feleségével együtt – merénylet áldozatává és így az első világháborút kirobbantó legfőbb háborús okká vált. A megdöbbentő névsor további, kevésbé közismert, de egytől egyig szerencsétlenül járt hozzátartozókkal folytatódik.  [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"255741","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"1575","style":"width: 600px; height: 400px;","title":"Egy páros színes üvegablak Erzsébet királyné és Ferenc József császár arcképével. Gödöllői királyi kastély.","typeof":"foaf:Image","width":"2362"}}]] A legendás arcszőrzet „Csak annyi bizonyos, hogy a vörösesszőke fiatalember, aki az ötvenes évek elején négylovas hintón vágtat végig az Alföldön, hogy kitanulmányozza a muszka vassal letiport országát, az akkori emberek emlékezése szerint ritkás, alig látható oldalszakállt és apró bajuszkát visel; míg az a férfiú, aki Szent István vállas palástjában térdepel az esztergomi hercegprímás előtt, hogy az Magyarország apostoli királyává koronázza, az akkori emlékek szerint tömött, de nem túl hosszú, barna pofaszakállt viselt…” – állapítja meg Krúdy Gyula egy 1924-es írásában.  Egy „szőrszálhasogató” párhuzammal élve: ahogy múltak az évek, sokasodtak Ferenc József barkójában a szőrszálak, az egykori zsarnok képe és a magyarok által róla alkotott kép is megváltozott, megszelídült. Az 1867-es kiegyezést, majd koronázást követően több falusi ház tisztaszobájának falán együtt függött Kossuth, Rákóczi és Ferenc József (gyakran Erzsébet királyné vagy Rudolf trónörökös) olajnyomatos képe – a háborúba lépés után a térdeplő, fejét a kezébe hajtva népeiért imádkozó császár-királlyal. A vadász és a szőlő Görgei Artúr tábornok éppen a koronázást követő amnesztiarendeletnek köszönhetően térhetett vissza Magyarországra a hosszú ausztriai száműzetés után. Az 1880-as évektől kezdve Visegrádon, öccse, István birtokán élt és vezette az ottani gazdaságot. Sokáig tartotta magát a legenda, hogy az „áruló” Görgei, jóval a világosi fegyverletétel után – újabb árulást követett el azzal, hogy évről évre küldött szőlőt, a termés legjavát, a Visegrád környékén vadászgató Ferenc Józsefnek. A korabeli források tanúsága szerint Görgei idős korában nagy tisztelője volt ugyan a császár-királynak (az aradi vérengzésekért állítólag kizárólag Haynaut okolta), de a szőlőt nem ő, hanem öccsének felesége és lányai, valamint a Latinovits-rokonság küldte az uralkodónak. Bár személyesen sosem találkoztak, a földi világból való távozásukat alaposan „összehangolták”: Görgei Artúr is 1916-ban hunyt el, májusban, 98 éves korában. [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"255742","attributes":{"alt":"","author":"(Fotó: © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. /Sascha Rieger","class":"media-image","height":"2187","style":"width: 600px; height: 833px;","title":"Ferenc József az ischli Császárvilla erkélyén. Reprodukció Josef Schuster akvarellje (1910) nyomán. ","typeof":"foaf:Image","width":"1575"}}]] Ferenc József köztudottan szenvedélyes vadász volt. A Bécsből is könnyen megközelíthető Visegrádon szarvast, Gödöllő környékén vadkant űzött. Vadászszenvedélye birodalma távolabbi vidékeire is elszólította. „Erre a vidékre járt a császár vadászni. Mindig repülőgéppel jött Ferenc Jóska. Alacsony, szeplős, csúnya német ember volt, mondják, vagy mondták az öregek… A repülőgépet mindig a császár vezette” – említi a vajdasági Kishegyesről származó anekdotát Magyar Zoltán. A történet valóságalapja erősen megkérdőjelezhető már csak azért is, mert az uralkodó kitartóan vonakodott a technikai újdonságok használatától. Míg tehetősebb alattvalói otthonában természetes dolognak számított a vízöblítéses vécé, a folyóvíz vagy a telefon, őfelsége idegenkedett az efféle ördögi szerkezetektől, és csak hosszas huzavona után egyezett bele, hogy a schönbrunni kastélyt modernizálják. Feljegyezték, hogy 1907-ben ült először autóba, ám továbbra is sokkal szívesebben utazott kocsin vagy vonattal. A császár csizmája A honfoglalás ezredik évfordulójára tervezett budapesti Millenniumi Emlékmű munkálatai 1896-ban kezdődtek. A két félkör alakú oszlopcsarnokba 7-7 magyar király szobra került, köztük öt Habsburg-uralkodóé. Ferenc József egészalakos, huszártábornoki egyenruhás szobrát az emlékmű vezető szobrásza, Zala György mintázta meg 1906-ban. A vesztes világháború után, 1919-ben a félkész emlékműről eltávolították a Habsburgok szobrait, Ferenc Józsefét pedig teljesen összetörték: csak egy elárvult bronzcsizma maradt belőle. Zala 1929-ben újramintázta az – ezúttal a Szent István Rend díszruháját viselő – uralkodó szobrát. Még ebben az évben felavatták végre a 33 éve megkezdett emlékművet. Ferenc József és ősei bronz képmásainak kálváriája még korántsem fejeződött be: a II. világháború idején találatot kapott az emlékmű „osztrák” része. A Habsburgok kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedett szobrait újra leemelték, Mária Teréziáét leszámítva (amely Gödöllőre került) egy raktárban várnak a sorsukra. A népszerű névadó Ferenc József hosszú uralkodása alatt számos esetben adta beleegyezését, hogy kórház, híd, út, egyetem, sétány, szigetcsoport stb. viselje a nevét. Minden magára valamit is adó városnak volt az uralkodóról elnevezett utcája – amelyet aztán, az impériumváltás után, az aktuális politikai elithez tartozó jeles férfiúról neveztek át. Pozsonynak és Budapestnek is volt Ferenc József hídja: az előbbi a nemrégiben felújított Öreg híd eredetije volt, a magyar fővárosban pedig az 1946-ban Szabadsághídra keresztelt átkelő viselte a nevét. A két Komárom közt feszülő, a királynéról elnevezett Erzsébet, valamint a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híddal (amelyet a császári-királyi pár „magyar gyermekként” is emlegetett legkisebb lányáról neveztek el) már nem bánt ilyen mostohán az utókor, és megtarthatták nevüket. [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"255743","attributes":{"alt":"","author":"Fotó: © Wagenburg, Kunsthistorisches Museum Vienna","class":"media-image","height":"1413","style":"width: 600px; height: 400px;","title":"Császári hintó, Carl Marius (Bécs), 1865 ","typeof":"foaf:Image","width":"2118"}}]] Ferenc József száz évvel ezelőtt megtért őseihez. A Habsburgok hagyományos családi temetkezőhelyén, a bécsi kapucinus templom nyilvánosan látogatható kriptájában (Kaisergruft) nyugszik imádott Sisije és fiuk, Rudolf között.  

B. Mánya Ágnes