Horvátország helyett Albánia? Ezért választják egyre többen a balkáni országot

Albánia az elmúlt évek egyik legnagyobb utazási meglepetésévé vált. Az országot elsősorban a változatos tájak, a kristálytiszta tenger, az érintetlenebb partszakaszok és a még mindig kedvező árak miatt kedvelik a turisták. Egyetlen nap alatt akár a tengerparttól a magas hegyek közé is eljuthatunk. 

A dél-albániai tengerpart egyik legismertebb üdülőhelye Ksamil, amelyet sokan csak „Európa Maldív-szigeteiként” emlegetnek. A fehér homokos strandok és a türkizkék víz valóban egzotikus hangulatot teremtenek, ráadásul a partról akár úszva is elérhetők a közelben fekvő apró, lakatlan szigetek.  

Akik nyugodtabb helyre vágynak, azok számára remek választás a Gjipe-part, amely egy mély kanyon végén, meredek sziklák között bújik meg. Szintén népszerű úti cél Dhërmi, ahol a tengerparti bárok és a kristálytiszta víz gondoskodnak a mediterrán hangulatról. 

A családosok körében különösen kedvelt Himarë, amely tiszta vizével és kellemes strandjaival vonzza a nyaralókat. A közelben található a hét kilométer hosszú Borsh-part, Albánia leghosszabb egybefüggő tengerparti szakasza, amelyet olajfaligetek szegélyeznek. 

Albánia nemcsak a tengerpartokról szól. Az ország belsejében magasodnak az úgynevezett Albán-Alpok, illetve a Prokletije-hegység, amelynek csúcsai helyenként a 2000 métert is meghaladják. A környék egyik legismertebb túraútvonala a Valbona–Theth túra, amely egész napos gyaloglást jelent, cserébe viszont lenyűgöző panorámát és szinte érintetlen természetet kínál. A térség elsősorban a tapasztaltabb túrázók számára ideális, hiszen az infrastruktúra és a jelzett útvonalak még nem érik el az alpesi országok színvonalát. A jutalom azonban megéri: csend, nyugalom és tömegmentes természeti környezet várja az ide látogatókat. 

A nyugodtabb kikapcsolódást kedvelők gyakran keresik fel a Skadari-tavat, amelyet Albánia és Montenegró közösen birtokol. A tó albán oldalán vadregényes tájak, gazdag madárvilág és kiváló kajakozási lehetőségek várják a látogatókat. A természetbarátok különösen örülhetnek annak, hogy a tó környékén számos pelikán és más ritka madárfaj figyelhető meg. 

Albánia történelmi városai legalább annyira lenyűgözőek, mint a természeti szépségei. A legismertebb közülük Berat, amelyet gyakran az „ezer ablak városának” neveznek. Az oszmán kori házak a hegyoldalban sorakoznak, fölöttük pedig egy hatalmas vár emelkedik. Nem véletlen, hogy Berat és Gjirokastër egyaránt az UNESCO világörökségi listáján szerepelnek. Északon Shkodër városa és a legendás Rozafa vára várja a látogatókat, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a tóra és a környező folyókra. Dél-Albániában pedig a Butrint Nemzeti Park számít az egyik legfontosabb történelmi látnivalónak, ahol ókori romok, amfiteátrum és számos régészeti emlék idézi fel a múltat. 

Albánia egyik legnagyobb előnye továbbra is az ára. A szállások, éttermek és különféle szolgáltatások jellemzően jóval olcsóbbak, mint a legtöbb népszerű mediterrán üdülőhelyen. 

A turisták emellett a helyiek vendégszeretetét és a helyi gasztronómiát is gyakran emelik ki. Az étlapokon bőségesen találhatók friss tengeri fogások, kiváló olívaolajjal készült ételek, valamint a hagyományos sajtos-spenótos byrek is. 

Bár Albánia egyre népszerűbb úti cél, néhány dologra érdemes odafigyelni. A hegyvidéki területeken az időjárás gyorsan változhat, ezért még nyáron is ajánlott melegebb ruhát csomagolni. 

Fontos tudni azt is, hogy a csapvíz fogyasztását általában nem javasolják. A helyiek és az utazási szakértők egyaránt azt ajánlják, hogy iváshoz, sőt lehetőség szerint fogmosáshoz is palackozott vizet használjunk. 

Az albán tengerpartokon előfordulhat néhány mérgező tengeri állat is, például a sárkányhal, illetve bizonyos rájafajok. A sárkányhal mérgező tüskékkel rendelkezik, amelyek erős fájdalmat okozhatnak, míg a ráják gyakran a homokba ássák magukat, ezért egy óvatlan lépés esetén megszúrhatják az embert. 

„Bár ezek az esetek ritkák, fontos, hogy a sebet megtisztítsuk és fertőtlenítsük. Érdemes a vízben úgy haladni, hogy a lábunkkal finoman végigsúroljuk a homokot, így a ráják időben elúszhatnak” – magyarázta Lenka Čorbová gyógyszerész.

(cas.sk)