Hogyan válhat valaki alkotmánybírává?

A taláros testület 13 tagú. A bírákat a parlament javaslatára az államfő nevezi ki. A képviselőknek kétszer annyi nevet kell előterjeszteniük, mint amennyi bírára szükség van, az államfő közülük választja ki a számára szimpatikus személyeket. Jelenleg sürgősen 3 bírára lenne szükség, januárban azonban lejár további 6 mandátuma, ezért az összes helyet meghirdették. Ivan Gašparovičnak 18 névre van szüksége, hogy legkésőbb január 22-ig kilencet kinevezhessen. Három jelölt már van, a parlament még 15-öt próbál megválasztani.

Ki lehet alkotmánybíró?

Szlovákia bármelyik állampolgára, aki betöltötte a 40. életévét, s megválasztható parlamenti képviselőnek. Ezenkívül felsőfokú jogi végzettsége van, s legalább tizenöt éve aktívan tevékenykedik a jogi pályán. Ugyanazt a személyt kétszer egymás után nem nevezhetik. A kinevezett alkotmánybírák közül az államfő jelöli ki a taláros testület elnökét és alelnökét is. Az alkotmánybíró megbízatási ideje 12 év.

Összeférhetetlenségi szabályok

A tisztség összeegyeztethetetlen más funkcióval, vagyis ha valaki kormánytagként vagy parlamenti képviselőként pályázza meg, le kell mondania, mielőtt leteszi az esküt. Az alkotmánybíró nem vállalkozhat, nem lehet semmilyen felügyelőtanács tagja, nem lehet másik foglalkozása, legfeljebb tudományos, irodalmi vagy pedagógiai tevékenységet folytathat. Nem lehet tagja semmilyen politikai erőnek.

Miről dönt az alkotmánybíróság?

Megvizsgálja, az egyes jogi normák összhangban vannak-e az ország alaptörvényével. Ha kiderül, hogy nincsenek, a döntés értelmében az adott normából el kell távolítani az alkotmányellenes részt. Ha erre nem kerül sor a megadott időn belül, a vitatott cikkely(ek) automatikusan hatályon kívül kerül(nek).

A taláros testület illetékes kimondani, hogy a polgárok petíciója vagy a parlament határozata alapján szorgalmazott népszavazás kérdése, témája összeegyeztethető-e az alkotmánnyal. A referendum kérdését a mindenkori államfőnek van joga firtatni, s a taláros testületnek 60 napon belül véleményt kell mondania.

Az alkotmánybíróság hivatott megvizsgálni a központi államigazgatási szervek közötti esetleges illetékességi konfliktusokat.

Kivizsgálják a polgárok panaszait, melyekben alapvető emberi és állampolgári jogaik megsértését nehezményezik. Ha megállapítják a jogsértést, anyagi kártérítést is megítélhetnek.

A polgárokhoz hasonlóan az önkormányzatok is panaszkodhatnak velük szemben hozott, alkotmányellenesnek vélt döntések ellen.

A parlamenti képviselők itt fellebbezhetnek, ha úgy vélik, alkotmányellenesen fosztották meg őket mandátumuktól. Például az összeférhetetlenségi alkotmánytörvény értelmében végső büntetésként a törvénysértő honatya elveszítheti mandátumát, s ez ellen a taláros testületnél emelhet panaszt.

A választások és népszavazások eredményét itt lehet megtámadni.

Ki fordulhat az alkotmánybírósághoz?

A parlamenti képviselők legalább ötöde (30 személy); az államfő; a kormány; az egyes bíróságok; a főügyész; minden polgár, aki alkotmányos jogai megsértését nehezményezi.

Mikor határozatképes az alkotmánybíróság?

A testület esetében nem az éppen jelen lévő bírák száma a fontos. Érdemi döntés egy-egy kérdésben csak akkor születhet, ha az összes bíró többsége – hét személy – ugyanazt a véleményt támogatja. Mivel már két éve hiányzik két bíró, szeptembertől pedig már elnöke sincs a testületnek, sok esetben nem voltak képesek érdemi döntést hozni.

Van mentelmi joguk

A parlamenti képviselőkhöz hasonlóan az alkotmánybíráknak is van immunitásuk. Ilyenkor a testület beleegyezését kell kérni. Az alkotmánybíróság dönt a többi bíró és a főügyész mentelmi jogának a felfüggesztéséről is. (sza)