Hideg- és melegrekordok

Meglehetősen mozgalmas és számos tekintetben egyedülálló időjárás jellemezte kontinensünket a 2003-as esztendőben. Számunkra talán a legemlékezetesebb az április hatodikai késői havazás, majd pontosan egy hónapra rá a 34 fokos hőség volt. Az év első hónapjában a Skandináv-térségben, elsősorban Finnországban tapasztalhattunk a szokásosnál zordabb hideget, de az egész kontinensen jellemző volt a hosszú, hideg, havazásokkal tarkított tél. A március állt a legközelebb a statisztikai átlagokhoz, „hagyományos módon” indult a tavasz. Április elején több hullámban törtek hideg, havas légtömegek Közép-Európára. A hónap végén azonban már sokfelé nyári szelek fújtak. A május és a június soha nem látott melegrekordokat tartogatott az öreg kontinens számára. Franciaország déli részén június elején gyakoriak voltak a negyven fok feletti értékek, naponta dőltek meg a százéves rekordok, égtek az erdők. Az átlaghoz közelítő júliust követően egy hónapon át tartó rendkívüli hőség árasztotta el Európát. Németországban a hihetetlennek tűnő negyven fok feletti értékek is előfordultak. A melegrekordok nem egyszer több fokkal dőltek meg. Az ősz viszonylag átlagos időt hozott, csupán egy október végi hidegáramlás okozott Közép-Európában korai havazásokat. Ám nem lett volna teljes a kép, ha karácsony napján az unió legnépesebb országában nem került volna a hidegrekord is a karácsonyfa alá. ĺgy Németországban a hőmérsékleti szélsőségek mellé elég csak egy évszámot kapcsolnunk: 2003.