Határnyitó külpolitika

Pozsony. Eredményes négy évet tudhat maga mögött a szlovák diplomácia. A második Dzurinda-kormány regnálása alatt az ország sikeresen tagozódott be az euroatlanti struktúrába: a NATO és az Európai Unió teljes jogú tagjai lettünk; Szlovákia ott ül az ENSZ Biztonsági Tanácsában; országunkban találkozott a világ két szuperhatalmának vezetője; már nemcsak támogatásra várunk külföldről, hanem Szlovákia is bekapcsolódott a különböző nemzetközi fejlesztési-szolidáris programokba; Berényi József külügyi államtitkár személyében pedig először került magyar politikus vezető pozícióba a tárcánál.

Várhatóan hasonlóan intenzív négy évre egyhamar nem kerül sor a hazai diplomácia történetében.

Eduard Kukan külügyminiszter szerint a kisebb államok, mint például Szlovákia, nem engedhetik meg maguknak az átlagos diplomácia luxusát. A tárcavezető szerint Szlovákia külpolitikáját a külföld is elismeri, s ez a belső stabilitáson túl elsősorban annak tulajdonítható, hogy az ország pontosan teljesíti az Európai Unión és a nemzetközi szervezeteken belül vállalt kötelességeit. Ennek az elismerésnek az egyik lehetséges megnyilvánulása az is, hogy Kukan lett Kofi Annak ENSZ-főtitkár balkáni különmegbízottja. Szlovák diplomaták több nemzetközi szervezetben vannak is vezető posztokat foglalnak el. Ján Kubiš az EU Közép-Ázsiáért felelős megbízottja, Miroslav Lajčák a hétvégi montenegrói népszavazáson képviselte az uniót megbízottként, Štefan Moráveket pedig tegnap az ENSZ tudományért, technológiáért és fejlődésért felelős bizottságának elnökévé választották.

Szlovákia külpolitikai prioritásai ebben a ciklusban az EU-integráción túl a Nyugat-Balkán és Ukrajna volt, de a fehérorosz ügyet is intenzíven képviseltük. A miniszter szerint Szlovákiának komoly érdemei vannak a Horvátország csatlakozási tárgyalásainak megkezdésében is. Hatalmas diplomácia sikerként könyvelhető el, hogy végre megnyílt a határ a szlovák–ukrán határon található „kettézárt falu”, Kisszelmenc és Nagyszelmenc között, bár a bizonytalan ukrán belpolitikai helyzet miatt a tárgyalások többször elakadtak. A Mély úti minisztériumban nem volt nagy jövés-menés az elmúlt négy év során. Mindössze egy államtitkárral fogyasztottak többet a kelleténél. Ivan Korčokot 2005 februárjában berlini nagykövetté nevezték ki, helyét Magda Vášáryová foglalta el, aki beiktatása után röviddel több faux pas-t is elkövetett.

A szomszédos Magyarországgal azonban meglehetősen hűvös volt Szlovákia viszonya. Kukan engedékeny volt főnökével szemben, és hagyta, hogy az folytathassa déli szomszédunkkal szembeni elzárkózó politikáját. Az elmúlt kormányzati ciklusban nem került sor magyar–szlovák miniszterelnöki szintű találkozóra a kedvezménytörvény körüli Medgyessy–Dzurinda találkozó óta. A 2005 áprilisára tervezett Gyurcsány-Dzurinda találkozót a szlovák kormányfő mondta le, valószínűleg a magyar külügyi államtitkár Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentése miatt. Pozitívumként értékelhető, hogy Juraj Migaš 2004 szeptemberében elfoglalta a két éve üresen álló budapesti nagyköveti posztot. Az angolul, németül, oroszul, svédül és lengyelül beszélő karrierdiplomata azonban a magyar nyelvet nem bírta, ezért kiutazása előtt gyorstalpaló magyarkurzusba kezdett. Vélhetően a fagyos diplomáciai viszonynak tulajdonítható, hogy Migaš júliustól várt működési engedélyére, melyet a magyar fél csak szeptemberben postázott. (kcr)

PLUSZOK ÉS MĺNUSZOK

+ EU-tagság

+ NATO-tagság

+ ENSZ BT-tagság

+ Bush–Putyin csúcs Pozsonyban

+ Fehéroroszország ügyének vállalása

+ Segítségnyújtás a fejlődő országoknak

+ Határnyitás Kisszelmenc és Nagyszelmenc között

+ Van budapesti nagykövet

+ Magyar politikus vezető külügyi tisztségben

– A tárcavezető határozatlansága miatt kimért diplomáciai viszony Budapesttel

– Továbbra sem sikerült elérni a vízumkényszer eltörlését az USA-val

Az Új Szó osztályzata: 1-