Harmincegy pályázó a posztokra

A parlamentnek tizenöt nevet kell az államfőnek javasolnia, s kétszer annyian jelentkeztek. A tervek szerint a jövő héten kezdődő októberi ülésszakon szavaznak majd. Az alkotmányjogi bizottság holnap hallgatja meg a jelölteket; addig a politikusok nem óhajtották kommentálni az egyes javaslatokat. Daniel Lipšic volt igazságügyi miniszter főleg arra kíváncsi, Štefan Harabin miért akar alkotmánybíró lenni. Jelölése még a HZDS-képviselőket is váratlanul érte, hiszen nemrég ült a bársonyszékbe. Elkezdődött a találgatás, valószínűleg így akarják félreállítani, amiért túl hangosan szorgalmazza a Speciális Bíróság megszüntetését. Mások szerint politikai játékról van szó: a HZDS elnöke személyesen akar az igazságügyi tárca élére állni – Vladimír Mečiar egyelőre cáfolta ezt. Szlovákia történetében először fordult elő, hogy igazságügyi miniszterként, a bársonyszékben eltöltött alig három hónap után valaki megpályázza az alkotmánybírói posztot. Mečiarnak van még egy hivatalos jelöltje: Miloslava Čutková jogász, aki többször volt tagja a különféle központi választási bizottságoknak. Ugyancsak a HZDS ötlete volt Peter Brňák, a Legfelsőbb Bíróság bírája, aki 1994–2002 között a mozgalom parlamenti képviselője volt.

Ján Cuper

HZDS-képviselő neve hallatán is sokan felkapták a fejüket, hiszen emlékeznek még arra, hogyan vallotta be a kamerák előtt: vezetés előtt ivott. Az általa okozott kisebb baleset után készített videofelvétel önmagáért beszélt. A parlament miatta módosította a mentelmi jogra vonatkozó szabályokat: azóta az immunitás ittas vezetésre nem vonatkozik. Cuper ezért nem került a HZDS választási listájára sem, ugyanakkor ő Ivan Lexa volt titkosszolgálati igazgató egyik védőügyvédje, s az ő érdeme is, hogy sorra felmentették. Mečiar ezért hálás lehet neki. A HZDS nem titkolta: nem ártana rehabilitálni Lexát, s talán ha a mozgalomnak lenne alkotmánybírája, ez könynyebben kivitelezhetőnek tűnne. Cupert ugyan nem Mečiar javasolja e posztra, hanem a Komenský Egyetem, a parlamentben több HZDS-képviselő rokonszenvét élvezi.

Tibor Šafárik neve is ismerősen cseng: 1993–2000 között már volt tagja a taláros testületnek. A nevéhez fűződik az az 1999-es alkotmánybírósági döntés, mely megerősítette a hírhedt mečiari amnesztiák érvényességét. Most az SNS áll mögötte.

Šafárikkal egy időben volt alkotmánybíró Ján Drgonec is, aki az előző megbízatási időszakban az ANO színeiben jutott a parlamentbe, majd függetlenítette magát Pavol Ruskótól. Az alkotmányjogi bizottság elnökeként a nevéhez fűződik a képviselői immunitás bővítése: a honatyákat már polgári peres eljárás keretében sem lehet felelősségre vonni becsületsértésért. Sokan különcnek tartják, állandóan csokornyakkendőt visel. Felvállalta a KIA-s földtulajdonosok érdekképviseletét, s gyanús körülmények között éppen akkor sikerült megegyezni az ügyben, amikor az előző kormánykoalíciónak szüksége volt a szavazatára a törvényhozásban. A korrupcióval kapcsolatos híreszteléseket azonban soha nem sikerült bizonyítani.

Peter Kresák és Ladislav Orosz

az első Dzurinda-kabinet idejében parlamenti képviselő volt, s a nevükhöz fűződik a jelenlegi alkotmány kidolgozása. Később Kresák az ENSZ számára dolgozott, Orosz pedig a taláros testület tanácsadója; mindketten tanárok. 2002-ben a parlament már javasolta őket alkotmánybírónak, ám Rudolf Schuster, az akkori államfő nem volt hajlandó kinevezni őket. Most a Szlovák Tudományos Akadémia Államjogi Intézete javasolta őket.

Sergej Kohut neve Harabinnal összefüggésben merült fel: 2002-ben a Legfelsőbb Bíróság élén próbálta őt felváltani, ám az Igazságszolgáltatási Tanácsban a választás gyanús körülmények között zajlott. Ezért Kohut az alkotmánybírósághoz fordult, s neki adtak igazat. Az SNS jelöltje, akárcsak Ján Ikrényi ügyvéd.

Martin Lauko, a főügyészség ügyésze a Kereszténydemokrata Mozgalomnak jutott az eszébe, az ügyvédi kamara pedig három javaslattal rukkolt elő – ebből Milan Galanda ügyvéd neve cseng ismerősen.

Ján Mazák még a taláros testület elnökeként három kollégája újraválasztására tett javaslatot; szerinte meg kellene hosszabbítani Mészáros Lajos, Juraj Babjak és Eduard Bárány mandátumát. Az utóbbi az alkotmánybíróság alelnöke.