Harc a Kreml tornyaival

A Moscow Cityként emlegetett nagyszabású projekt mintegy két és fél millió négyzetméter eddig üresen álló terület beépítését irányozza elő a Krasznopresznyenszkaja rakparton, a Kremltől légvonalban alig négy kilométerre. Az ötlet korántsem friss, az elmúlt tíz évben a megvalósítás azonban finoman szólva is botladozott. A grandiózus elképzelésekből mindössze egy gyalogoshíd és a mellette álló 34 emelet magas toronyház valósult meg. Igaz, a túlparton lázas ütemben folyik egy aquapark építése.

A város vezetése azonban optimista, hiszen Luzskov elmondása szerint sikerült a magánbefektetők érdeklődését is felkelteni. A tervezett 15 felhőkarcoló közül immár csak a legmagasabbra, a már említett 350 méter magas Rosszijára nincs hivatalos jelentkező. (Egyes hírek szerint azonban a befektetőt már megtalálták, csak üzleti okokból egyelőre titokban tartják a nevét.)

A kétkedők szerint a világ legtöbb világvárosának üzleti központjai szerves folyamat részeként alakultak ki a tőzsdék és a nagyobb bankok székházai körül. A hét évtizeden át szigorú tervgazdaság alapján működő Moszkvának azonban nem lehetett saját Wall Streetje vagy Cityje, mesterségesen létrehozni egy ilyen negyedet azonban nem egészséges. A bírálók úgy vélik, a nagyszabású projektet nem gazdasági megfontolások, hanem kizárólag az ambiciózus Jurij Luzskov mozgatja.

Luzskov helyettese, a projektet személyesen irányító Joszif Ordzsonokidze azonban nem osztja az aggályokat. Szerinte éppen a tervezéssel kerülhetők ki mindazok a hibák, amelyekkel Európa más nagyvárosainak üzleti negyedei küszködnek. „A Moszkva City nonstop működik majd. Itt lesz Európa legnagyobb aquaparkja, a hagyományos városközponttal pedig minimetró köti össze a negyedet, amelynek még saját pályaudvara is lesz” – mondja. A hivatali optimizmust azonban megkérdőjelezi, hogy a legújabb beépítési terv szerint a Cityben nem lesznek lakások, a szállodák vendégköre pedig önmagában aligha lesz elegendő ahhoz, hogy megtöltse az ide álmodott elegáns vendéglők és üzletek sorát.

A városvédők azért is aggódnak, mert a gigantikus komplexum egyszerűen „kilóg” az alapjában alacsonyabb beépítettségű moszkvai horizontból. Luzskov főpolgármester nemegyszer hangoztatta, hogy Moszkva nem Manhattan – érvelnek a lokálpatrióták.

– A Krasznopresznyenszkaja rakparton álló terület kihasználatlan folt volt, így indokolt a beépítése. Az sem nélkülöz minden logikát, hogy ezzel az eredeti városmaghoz igen közel fekvő területtel tehermentesítsék Moszkva központját. De a kétszáz-háromszáz méter magas épületek felhúzását józan ésszel nem lehet megérteni – fogalmaz Alekszej Komecs, az Állami Művészetelméleti Intézet igazgatója. – A projektről szóló egyik tanácskozáson a városvezetésnek bemutattunk egy látványtervet arról, hogy miként nézne ki a City a Rosszija Hotel ablakából nézve. A City felhőkarcolói mellett eltörpülnének a Kreml bástyái, a negyed egyszerűen agyonnyomná Moszkvát – teszi hozzá. A városatyák azonban minden jel szerint éppen ezt akarják. Az új városrész ugyanis a XXI. századi Oroszországot lenne hivatott szimbolizálni. A kérdés már csak az, hogy milyen is lesz ez az új Oroszország.

Moszkva, 2003. november