Hallgat a Mars-szonda, talán összetörött

„A leszállási kísérlettel kapcsolatban továbbra is van néhány nyitott kérdés, amelyeket elemezni kell” – mondta Johann-Dietrich Wörner, az Európai Űrügynökség (ESA) igazgatója. Nem tudják biztosan, hogy a Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett 577 kilós modul egy darabban van. Körülbelül 50 másodperccel a tervezett leszállás előtt veszítették el a kapcsolatot a leszállóegységgel. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"251540","attributes":{"alt":"A tervezett leszállásról előzetesen készített fantáziakép. A valóságot még nem ismerjük","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"270","title":"A tervezett leszállásról előzetesen készített fantáziakép. A valóságot még nem ismerjük","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A leszállóegység hőpajzsa és ejtőernyője sikeresen működésbe lépett, de nem világos, hogy mi történt az utolsó másodpercekben a leszállás előtt, semmilyen adat nem érkezett a Mars felszínéről. Egy űreszköz leszállása a Marson igen bonyolult feladat, számos korábbi misszió sem járt sikerrel. Az ESA Beagle 2. modulja 2003-ban ugyan leszállt a Marsra, de napelemei nem nyíltak ki teljesen, emiatt nem tudott kommunikálni a földi irányító központtal. A Schiaparelli modul hőpajzsot, ejtőernyőt és rakétákat használva fékezett le óránkénti 10 kilométeres sebességre a bolygó felszínéhez közeledve, miután 21 ezer kilométeres óránkénti sebességgel szerdán belépett a Mars légkörébe. Fő feladata az lenne, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. A TGO a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból adatokat gyűjt – egyebek között metán nyomai után kutat –, a tervek szerint legalább 2022-ig. Az élet valamikori jelenlétének lehetséges jelzőjeként számon tartott metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"251541","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A Schiaparellit és a hordozót március 14-én indították el a kazahsztáni Bajkonurból. Az európai-orosz expedíció, amelybe az ESA 1,3 milliárd, a Roszkoszmosz pedig egymilliárd eurót fektetett, a várakozások szerint újabb lépéssel hozza közelebb az űrhajósok első Mars-utazását.