Hadviselés galambokkal

A brit királyi levéltár tegnap nyilvánosságra került, a titkosítás alól feloldott korabeli aktái szerint az élő tömegpusztító fegyverek tervét a RAF egy Rayner néven azonosított tisztje gondolta ki.

Rayner elképzelése szerint a postagalambok lábára kapszulákat erősítettek volna. Ezekben egyenként két unciányi – mintegy 60 gramm – biológiai hatóanyagot, elsősorban lépfene-kórokozókat helyeztek volna el, és e rakománnyal repültek volna a tudtukon kívül kamikaze-szerepre kárhoztatott madarak a kijelölt célpontra.

A részleteiben felvázolt terv ezer galambból álló élő légierő kiépítéséről szólt. Rayner a tegnap nyilvánosságra került korabeli feljegyzések egyikében – jellemző brit visszafogottsággal – azt írta, hogy ezer, biológiai töltettel felszerelt galamb több hullámban történő megérkezése egy adott célpontra „súlyos kényelmetlenségekkel járó meglepetésben” részesítené az ellenséget.

A terv kigondolója még a külső elhárítás, az MI6 akkori vezetőjének, Sir Stewart Menziesnek a támogatását is megnyerte, és már hozzá is kezdett volna egy 400 galambból álló kísérleti állomány kiépítéséhez, amikor a belső elhárítás, az MI5 főnökei – hivatalosan finanszírozási problémákra hivatkozva – csendben leállították.

A terv mindazonáltal nem volt minden előzmény nélküli: Nagy-Britannia a második világháború idején nagy hatékonysággal működtetett egy postagalamb-hálózatot, amely jelentősen elősegítette a kapcsolattartást a kontinensen működő ellenállókkal és ügynökökkel.