Ha a férfinek lehetnének „nehéz napjai”...

Gloria Steinem amerikai szerzőnő tollából közlünk egy érdekes humoros eszmefuttatást arról, mi történne, ha egy hirtelen csoda folytán a férfiak kezdenének el menstruálni, a nőknél pedig véget érne ez a folyamat. Az ilyen humoros, minden részletében végigvitt gondolatmeneten mérhető le igazán, mennyit tesz, ha bizonyos dolgokat az ellentétes irányból, váratlan, mert nem megszokott szemszögből vizsgálunk meg.

Már hallom a felzúdulást, a roszszallást, az elutasítást, amelyet a cikk néhány sora kivált az olvasók egy részéből. Viszont abban is biztos vagyok, hogy akinek van humorérzéke, és egy olyan érzéke is (bár néha lehet, hogy eltitkolva és félve), amely megengedi, hogy az eddig kialakított megszokásokat és rendszereket nem az egyedül és kizárólag helyesnek lássa, nem érti félre az alábbi mondatokat.

Nem beszélünk a menstruációról, mert még mindig valami titkolni való, tisztátalan, bűnből eredő jelenségnek tartjuk. Pedig sok nőnek komoly egészségügyi és lelki problémát is okoz. Egyelőre csak a betétek és tamponok reklámozásánál tartunk, de a történet többi részéről hallgatunk: a fájdalomról, a lelki terhelésről stb. Környezetünk ajánlata: vegyük meg a „láthatatlan” betétet és tegyünk úgy, mintha nem lennénk fáradtabbak, érzékenyebbek, mintha nem fájna semmi.

Nézzük meg, mi történne (humoros túlzással), ha hirtelen az uralkodó nem találná magát ugyanolyan helyzetben havonta, mint a nő. És akkor még nem beszéltünk a terhességről és a szülésről. Ez egy még sokkal hosszabb eszmefuttatás témája lehetne.

Lássuk Gloria Steinem véleményét.

„Világos, hogy a menstruáció irigylésre méltó férfidologgá válna, amivel az összes férfi dicsekedhetne.

A férfiak versenyeznének, ki, mennyi ideig és mennyit.

A fiatal fiúk úgy beszélnének erről, mint a megálmodott férfiasság kezdetéről. Az első menstruáció napján a fiúk ajándékokat kapnának, ünnepséget, családi ebédet, férfibulikat rendeznének nekik.

Hogy megelőzzék a rendszeres havi mulasztásból a munkahelyeken adódó veszteségeket, A parlament finanszírozná a Fájdalmas menstruáció nemzeti kutatóintézetét. Az orvosok nem foglalkoznának annyit az infarktussal, amellyel szemben a férfiak hormonálisan védettek lennének, hanem kizárólag a menstruációs görcsök kutatására áldoznák idejüket.

A higiéniai eszközöket teljes mértékben az állam fizetné, és ingyenesek lennének. Természetesen néhány férfi olyan márkás termékeket vásárolna, mint például a Paul Newman-tampon, Muhammad Ali szárnyas betét stb.

A statisztikai felmérések bebizonyítanák, hogy a férfiak jobb sportteljesítményt nyújtanak „nehéz napjaik” idején, és több érmet szereznének, míg menstruálnak.

A tábornokok, vallási fundamentalisták úgy beszélnének a menstruációról, mint annak bizonyítékáról, hogy kizárólag a férfiak szolgálhatják istent és harcolhatnak a hazáért („vért kell áldozni azért, hogy vért szerezzünk”).

A változó kort a férfi életének nagyon pozitív korszakaként ünnepelnék, mint annak szimbólumát, hogy a férfiak az addig eltelt évek alatt elegendő ciklikus bölcsességet halmoztak fel, s nincs szükségük továbbiakra...”

Legalább ennyivel fontosabbak a férfiak a (férfiközpontú) társadalom számára.

Tényeken alapul ez a vélemény, hiszen a betegégek tüneteit a férfiakon vizsgálták, így sok nőnél például későn állapítják meg az infarktust, mert a bekövetkezését jelző tünetek eltérőek a férfiakétól. (bla)