A svéd Gotthard zenekar 1992-ben alakult, s a 80-as évekre oly jellemző, veretes hard rockot választotta saját műfajának. Legújabb, 2007-es lemeze a Domino Effect címet viseli, ez a zenekar tizenkettedik hanghordozója a sorban.
Gotthard: Domino Effect
A Gotthardra úgy általában jellemző, hogy a zene, főleg az énekes, Steve Lee hangja és énekstílusa sokban hasonlít a klasszikus Bon Jovira, ám sokkal keményebb, karcosabb a világhírű amerikai csapatnál.
Master of Illusion
A Domino Effect nyitó dala, a Master of Illusion rögtön dinamikusan, pörgősen kezdődik, valósággal csalogatja a hallgatót a hanganyag megismerésére. A lemezen egyébként 14 szerzemény hallható, tehát az album terjedelmileg (is) túltesz a manapság megjelenő CD-k többségén. Sajnos azonban a terjedelem nem biztos, hogy előnyként könyvelhető el, hiszen néha már túl egyformának tűnnek az egyes dalok, sokszor egészen egybefolyik a hanganyag. Talán elég lett volna, ha a zenekar tíz szerzeményt játszik fel a lemezre, s a maradék négyet „parlagon” hagyja. A dinamikus számok mellett szép számmal szerepelnek lírai szerzemények is, ezek leginkább párosan tűnnek fel: a negyedik és ötödik (Falling, The Call), a kilencedik és tizedik (Letter To A Friend, Tomorrow’s Just Begun), valamint az utolsó Where Is The Love When It’s Gone fogják vissza a bulizós tempót.
Házibulira, kerti partira tökéletes
A Domino Effect egészében (a felejthetőbb számokkal együtt is) egy jó kis album, mely a nyolcvanas évek dallamvilágát öltözteti modern köntösbe, felettébb kellemesen előadva, ízes szólókkal és billentyűs hangszerekkel tarkítva. Házibulikon, kerti partikon tökéletes zenei aláfestést nyújthat az iszogatással egybekötött beszélgetéseknek. Minél többet hallgatom, egyre inkább az az érzésem, hogy ha a Bon Jovi idén nem a country-pop vonal felé, hanem a kemény hard rock irányába fordul, talán egészen hasonló lemezt készíthetett volna. Ám a Bon Jovi inkább finomított magán, s eszébe sem jutott elkészíteni eddigi legkarcosabb lemezét, úgyhogy köszönjük meg a Gotthardnak, hogy létezik és hogy (nagyot) alkot. A Domino Effect ajánlott mind a hetvenes-nyolcvanas évek generációjának, mind a fiatalabb rockzenerajongóknak: biztosan nem fognak csalódni benne!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.