Finnországnak van egy Achilles-sarka, amely egész Európa számára problémát jelenthet

A Balti-tenger közepén fekvő Åland-szigetek Finnországhoz tartoznak. Autonóm, demilitarizált, svéd nyelvű tartomány. Oroszország két évvel ezelőtti ukrajnai inváziója óta szorosan megfigyelt területté vált – jegyzi meg a Bloomberg.

Mivel Finnország immár NATO-tag, Oroszország pedig igyekszik érvényesíteni érdekeit az északi régióban, a szigetcsoportot az ország legsebezhetőbb részének tekintik. Moszkva számára egyfajta kaput kínál, ha esetleg úgy döntene, hogy megszáll egy szomszédos államot.

 „Ha az Åland-szigetek egészét ellenőrzésük alatt tartják, akkor a Bothnia-öböl és a Finn-öböl felé irányuló hajózást is blokkolhatják” – mondta Pekka Toveri, a finn fegyveres erők egykori vezérőrnagya, aki jelenleg a kormányzó jobbközép Nemzeti Koalíció Pártjának parlamenti képviselője. „Ez lett volna a végeredmény.”

A finn kereskedelem mintegy 96 százaléka az Åland-szigeteken keresztül bonyolódik. Az áruk szárazföldi úton, Norvégián vagy Svédországon keresztül történő elszállítása Finnországba bonyolult a kemény sarkvidéki tél, a rosszul karbantartott utak és a különböző nyomtávú sínek miatt. A térségben kulcsfontosságú kommunikációs és energetikai infrastruktúra is található, többek között tenger alatti villamosenergia- és internetkábelek.

Finnország a 20. században már két háborút is átélt a Szovjetunióval szemben, így van tapasztalata a szomszédja részéről érkező agresszióval kapcsolatban. A Balti-tenger partján fekvő kilenc ország közül jelenleg csak Oroszország nem tagja a NATO-nak. A terület védelmének megerősítésére törekedve, P. szerint meg kell erősítenie a terület védelmét. Toveri szerint be kellene zárni az Åland-szigeteken lévő orosz konzulátust, ugyanakkor szerinte lehetővé kellene tenni, hogy finn katonák kiképzést kapjanak ott. A szigetcsoport Finnország számára fontosabb, mint Gotland Svédország számára – véli a volt tábornok. A svéd kormány remilitarizálta Gotlandot, miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet.

A Balti-tengeren már több szabotázskísérlet is történt – emlékeztet továbbá a Bloomberg. Egyre gyakoribb a légitársaságok által használt műholdas jelek zavarása. A behatolók nagyrészt az oroszországi Szentpétervár és a hozzá tartozó Kalinyingrádi exklávé környékéről érkeztek. Jan Olav Hanses, a Svédország és Finnország közötti fő árufuvarozónak számító, Ålandon székhellyel rendelkező Viking Line ügyvezető igazgatója elmondta, hogy tartalék rendszereket telepítettek arra az esetre, ha megpróbálnák megzavarni a navigációs rendszereiket. 

„Fel kell készülnünk” – mondta.

(trend)