<p>Nagyjából félúton tart az Elbán levonuló árhullám a folyó németországi szakaszán, ahol kedden Brandenburg tartományban készülnek a tetőzésre. A Csehország felől érkezett ár nyolcadik napja halad a Németország északnyugati részén fekvő torkolatvidék felé.</p>
Félúton tart az árhullám az Elba németországi szakaszán
A szászországi Drezdában már feloldották a katasztrófariadót. Magdeburgban, a Szász-Anhalt tartományi fővárosban pedig 700 centiméter alá csökkent a vízállás a vasárnap elért 748 centiméteres csúcsról. A tartományban azonban gátszakadások miatt több településen 2 méter magasan áll a víz, és 50 ezer embert ki kellett telepíteni. A védekezést 9 ezer katona segíti. A víz útját úgynevezett óriás homokzsákokkal próbálják eltorlaszolni, amelyeket helikopterrel emelnek a beszakadt gátak helyére.
A brandenburgi Wittenbergénél 820 centiméteren tetőzhet az árhullám kedden, a térségben nyár elején 3 méter alatt van a megszokott vízállás. Matthias Platzeck tartományi miniszterelnök szerint Brandenburg nagyobb baj nélkül átvészelheti a természeti csapást. A legutóbbi, 2002-es nagy árvíz óta szélesítették a folyó árterét, és kijelöltek katasztrófaveszély esetén elárasztandó területeket a gátakon kívül. Ezekbe az úgynevezett polderekbe vasárnap óta engedik a vizet. Az árhullám közeledtével a gátak koronáját is megemelték, a Prignitz-vidéken több mint egymillió homokzsákot építettek be a védművekbe.
Az Elbán és mellékfolyóin, valamint a Duna bajorországi szakaszán június elején kezdődött áradásoknak eddig legkevesebb hét halálos áldozatuk van Németországban. Még vizsgálják, hogy két további haláleset összefügg-e az árvízzel.
A természeti katasztrófa az első becslések szerint nagyobb kárt okoz, mint az Elba 2002-es árvize. Akkor a helyreállítási munkák 11 milliárd eurót emésztettek fel. A biztosítók 1,8 milliárd euró kártérítést fizettek. A német biztosítótársaságok szövetsége (GDV) szerint ezúttal több pénzt kell majd átutalni az ügyfeleknek.
A szervezet szerint a vállalatok túlnyomó többsége rendelkezik természeti csapások elleni biztosítással, de a lakóingatlanoknál csak egyharmados ez az arány. A berlini DIW gazdaságkutató intézet szerint ez nem a lakosság nemtörődömségét jelzi, inkább az a baj, hogy az árvízzel fenyegetett térségek lakói közül sokan nem tudják kigazdálkodni a 2002 óta jelentős mértékben megemelt biztosítási díjakat.
A 2002-es árvíz után az állam nagyjából 7 milliárd euróval támogatta az újjáépítést. A legtöbb párt ismét egy állami újjáépítési alap létrehozását sürgeti. A szövetségi kormány csütörtökön egyeztet a tartományi miniszterelnökökkel a terhek méltányos megosztásáról.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.