Orosz kutatások alátámasztják azt a véleményt, hogy az Észak-Olaszországban őrzött lepel, amit számos keresztény hívő Krisztus halotti lepleként tisztel, valójában a középkorból származik.
Félrevezetőek a torinói lepel olajfoltjai
Orosz kutatások alátámasztják azt a véleményt, hogy az Észak-Olaszországban őrzött lepel, amit számos keresztény hívő Krisztus halotti lepleként tisztel, valójában a középkorból származik. 1988-ban a Vatikán jóváhagyásával a keresztény hívők sokat vitatott relikviáján radiokarbon-kormeghatározást végeztek el Oxfordban, Zürichben és Arizonában. Az eredmények alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a lepel nem az, aminek sokan vélik, mivel csak a középkorban, valamikor 1260 és 1390 között készülhetett. 2002 áprilisában Anatolij Feszenko, az Orosz Állami Biztonsági Szolgálat törvényszéki szakértője és Alexander Beljakov, a torinói lepel oroszországi kutatásainak vezetője azt a meglepő nyilatkozatot tette, hogy az 1988-as vizsgálat eredményei tévesek. Az orosz kutatók arra hívták föl a figyelmet, hogy a 16. században a leplet friss növényi olajokkal letisztították, s ennek következtében a lepel anyagába beivódott olaj jelentős mértékben torzította a szénizotópos teszt eredményét, ami alapján a leplet a valóságosnál mintegy 1300 évvel fiatalabbnak ítélték. Egy másik orosz kutatócsoport tanulmányában azonban nyomban cáfolta is Beljakovék állítását. Dimitrij Voronov, az Orosz Tudományos Akadémia munkatársa és Vlagyimir Szurdin, a Sternberg Állami Asztronómiai Intézettől rámutattak, hogy Beljakovék nem számoltak a növényi olajokban jellemző C-14/C-12-aránnyal. Ez pedig annyit jelent, hogy az olajszennyeződés csak igen minimális mértékben, maximum 40 évvel módosítja a korábban megállapított, 1260 és 1390 közé becsült intervallumot. A torinói lepel, mely 4,37 méter hosszú és 1,11 méter széles, egy fején töviskoszorúval keresztre feszített, oldalán seb nyomait viselő férfi testének lenyomatát őrzi. Beljakováékhoz hasonlóan más szakemberek is kritikával illetik az 1988-as teszt eredményeit, mondván, hogy a vizsgált szövetminták a lepelhez utólagosan hozzávart harminc folt anyagát is tartalmazhatták. A háromszög alakú foltokat még 1534-ben gondos apácák varrták a lepelhez, miután annak egyes részeit lángok festették feketére. (O–O)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.