Fél világot átívelő munka és szervezés

Meglepően keveset tudunk és keveset beszélünk a világ egyik legnagyobb tudományos vállalkozásáról, az épülő Nemzetközi Űrállomásról. Pedig politikai jelentősége is óriási, hiszen csak a hidegháború teljes lezárása után válhatott valósággá.

A műszaki-tudományos feladatokon túl bonyolult, súlyos gazdasági problémákat, valamint a fél világot átívelő gyártási szervezést kell a résztvevőknek megoldaniuk. Orosz – Proton és Szojuz típusú – szállítórakéták, valamint űrsikló szállítja a berendezéseket és a személyzetet az odafönn terpeszkedő űrállomásra. A Földön a berendezések energiagondjait vizsgálják, bonyolult számítógépes programokat dolgoznak ki, amerikai és orosz cégek áralkukat folytatnak egymással – 1993 óta.

Az űrállomás című kétrészes film a Spektrum Tévén a jövő kedden bemutatja azt az építkezési folyamatot, amely ugyanolyan bonyolult, mint egy földi, mondhatni sok alvállalkozóval működő építkezés, csak mindez a világűrben zajlik. ĺgy nem elég magát az építkezést biztosítani, hanem a nemzetközi személyzetet oda is kell szállítani, sőt, betegség, vagy más veszély esetén azonnal vissza is kell hozni. Ezért külön tudományos-műszaki feladat például a mentő-jármű elkészítése és kipróbálása. De a kilencvenes évek elejéig szigorúan titkos, egymás előtt titkolt üzemek, repülőterek (így a Kazahsztánban levő, jelenleg is orosz fennhatóságú Bajkonur) folyamatosan a kölcsönös látogatások színterévé váltak.