Ezért semmisült meg az ExoMars leszállóegysége

Párizs |

<p>Egy érzékelő hibája és az abból következő téves magasságmérés okozhatta az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars űrexpedíciójának sikertelen marsi landolását és a leszállóegység megsemmisülését a múlt hónapban - állapította meg a szervezet saját jelentése.</p>

Miután levált szállítóegységéről, az ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondájáról, a Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett leszállóegység október 19-én kezdte meg a leereszkedést a Mars felszínére. Körülbelül ötven másodperccel a tervezett leszállás előtt azonban elveszítették a kapcsolatot vele. 

A Schiaparelli a vörös bolygó talajába csapódott, miután landolás közben egy mérőműszer hibája miatt 3,7 kilométerrel a felszín fölött kiengedte hatalmas ejtőernyőjét és kikapcsolta a fékezőrakétákat, mintha már megtörtént volna a landolás - olvasható a szerdán este közzétett jelentésben.

A hiba annak az érzékelőnek a pillanatnyi tévedéséből származott, amelyik a jármű forgási sebességét méri. A hibás méréseket az űrjármű néhány váratlan mozdulata miatt végezhette a műszer - mondta el az AFP-nek Thierry Blancquaert, az ESA landolásért felelős szakembere.

"Amikor a navigációs rendszer megkapta a téves információkat, helytelen magasságmeghatározást generált: negatív értéket, mínusz két kilométert mutatott, mintha az űrszonda a talaj alatt lenne. Ebből következett az ernyő túl korai kibocsátása, valamint az, hogy a fékezőrakéták ezután már csak a minimális ideig égtek. A leszállóegység aktiválta landolási rendszerét, pedig kilométerekre volt a felszíntől" - közölte a párizsi székhelyű ESA a Schiaparelli október 19-i sikertelen leszállási kísérletéről.

Egy, az ESA által felkért független szakértői bizottság teljes körű jelentése 2017 elejére várható - írták a közleményben.

A Schiaparelli modult arra tervezték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék vele. Fő feladata az lett volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén.

A szakemberek szerint azonban nincs minden veszve, mert a modul szállítóegysége, a TGO űrszonda Mars körüli pályára állt, a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból tovább gyűjti az adatokat - többek között metán nyomai után kutatva - az elképzelések szerint legalább 2022-ig.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?