Elküldte a Földre első képeit az ExoMars űrszonda

A TGO október 19-én állt Mars körüli elliptikus pályára, miután elhagyta Schiaparelli leszállóegysége, mely végül egy érzékelési hiba miatt a landolás közben lezuhant és megsemmisült. Az űrszonda a bolygó körül kering, mielőtt megkezdődnének a misszió tudományos műveletei, de a kutatók addig is kihasználják a lehetőséget, hogy teszteljék a szonda műszereit. 

Az űrszonda pályájának bizonyos szakaszain 230-310 kilométerre közelíti meg a bolygó felszínét, míg másik szakaszán 98 000 kilométerre távolodik el.

A TGO a Mars felszínétől alig 250 kilométeres távolságban haladt el egy Hebes Chasma nevű régió felett. "Pixelenként 2,8 méteres felbontásban láttuk a Hebes Chasmát. Ez kicsit olyan, mint 15 ezer kilométer per órás sebességgel elröpülni Bern felett és egyidejűleg éles képeket készíteni a Zürichben közlekedő autókról" - idézte a BBC Nicolas Thomast, a CaSSIS (Colour and Stereo Surface Imaging System) kamerarendszer fő tanulmányozóját, a svájci Berni Egyetem munkatársát. 

A TGO két szenzorát (NOMAD és ACS) is tesztelték. Ezek a szenzorok fogják részletesen vizsgálni a Mars légkörének kevesebb mint 1 százalékát kitevő anyagokat, mint a metán, a vízgőz, a nitrogén-dioxid és a kén-dioxid.

A vizsgálatok főként a metánra fókuszálnak. Korábbi mérések szerint a természetben alacsony koncentrációban és szórványosan található meg. Már a puszta tény, hogy észlelték a Mars légkörében, nagyon izgalmas a kutatók szerint. Az egyszerű organikus molekula könnyen megsemmisülhetne a Marson lévő durva környezetben, így folyamatos jelenléte, valamint értékének alkalmankénti kilengése arra utal, hogy a gáz állandóan újratermelődik.

A szakértők azt feltételezik, hogy egy valahol a bolygón található mikrobiális élet a metán forrása. Az élet valamikori jelenlétének lehetséges jelzőjeként számon tartott metánt elsőként az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében.

A CaSSIS feladata lesz, hogy olyan geológiai képződményeket kutasson a Mars felszínén, amelyek a metánforráshoz köthetőek. 

A FREND nevű negyedik műszer hidrogént keres a felszín közelében. Az általa gyűjtött adatok a víz vagy hidrátok jelenlétét jelezhetik.

A TGO-t és a Schiaparellit március 14-én indították a kazahsztáni Bajkonurból. A Schiaparelli modult arra tervezték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék vele. Fő feladata az lett volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. 

A Mars a Naprendszer egyik legtöbbet kutatott égiteste: 1960 óta több mint negyven missziót indított a vörös bolygóra elsősorban az Egyesült Államok és Oroszország.