Minden egy februári napon kezdődött. Vágy és öröm útján, de két hónappal később maga lett a pokol. A 23 éves lány gyermeket várt, de az apa erről tudomást sem akart venni. Csomagolt és otthagyta a lányt. Az élet nehezebb lett, a lány családjához fordult.
Ész vagy szív
Teltek a hónapok és a pocak egyre nagyobb és nagyobb lett. A gyermek apja nem kereste őket. Családja oly nagy szeretettel és megértéssel fogadta, hogy bánata fokozatosan örömmé vált. Már minden megvolt a babaszoíbában, már csak a baba hiányzott, de ő is megérkezett... A lány karjában tartva gyermekét csodálta annak gyönyörű sötét szemét, fekete hajacskáját, apró, kis kezét, piciny száját. Tudta, hogy a kis jövevény a legszebb ajándéka az élettől. Tudta, hogy azt az apróságot szüleinek köszönheti, hiszen ha nem segítenek neki, nem tudta volna egyedül, a nagyvárosban felnevelni. Akik miatt egykor úgy érezte, hogy megfullad, azok húzták ki süllyedő hajójából. (am)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.