Elvándorol a szürkeállomány

Gyakorlatilag az évente végzettek egyharmada elvándorol szülőföldjérőlTASR-felvételA környező államokhoz mérten Szlovákiából vándorol el a szürkeállomány a legnagyobb mértékben. Szakértők figyelmeztetnek, ennek hosszú távon súlyos következményei lesznek az ország szempontjából.

Becslések szerint évente mintegy tízezerre tehető azoknak az egyetemet végzett fiataloknak a száma, akik a diploma megszerzése után külföldön vállalnak állást. Gyakorlatilag az évente végzettek egyharmada elvándorol szülőföldjéről. Pontos adatok természetesen nem állnak rendelkezésre.

Szlovákia ráfaraghat

Szakértők szerint az agyelszívással kapcsolatban emlegetett veszély elhárulna, ha a külföldre távozott fiataljaink legkésőbb öt éven belül hazatelepülnének, és itthon kamatoztatnák értékes, idegen környezetben szerzett tapasztalataikat, illetve ha a világban nem pincérként vagy bébicsőszként próbálnák ki szerencséjüket. Ellenkező esetben a szürkeállomány ilyen mértékű elvándorlása akár már rövidtávon is a bruttó hazai össztermék csökkenését eredményezheti. A helyzetet súlyosbítja, hogy Szlovákiát a külföldről érkező, állást kereső fiatal szakemberek, magasan képzett értelmiségiek általában elkerülik. Nincs tehát, ami kitölthetné a diplomások jelentős részének távozásával keletkezett munkaerő-piaci rést.

Mások hasznot húznak belőle

Az OECD, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legutóbbi jelentése szerint a legtöbb állam a nemzetközi elvándorlásból hasznot húz. Más országok ugyanis általában sokkal több diplomást nyernek meg maguknak, azaz vonzanak, mint késztetnek – igaz persze, csak közvetve – a határokon túlra. Nemzetközi összehasonlításban, legalábbis az OECD-tagországok körében Szlovákia igazán nem büszkélkedhet azzal, hogy képes volna megtartani a magasan képzett munkaerőt, sőt, tőlünk vándorolnak el aránylag a legtöbben.

A jobb munkafeltételek és a nem ritkán nagyságrendekkel kedvezőbb bérek és juttatások reményében két évvel ezelőtt a felsőfokú képesítést szerzett fiatalok 16%-a vállalt külföldön állást. Ezzel szemben a külföldről betelepülő diplomás szakemberek aránya csupán a 4%-ot érte el. Mindenkit riasztanak ugyanis a rendkívül alacsony szlovákiai bérek, és egyébként sem túlzottan kedvező az ország külföldi megítélése. A helyzet tovább romolhat, figyelmeztetnek a szakértők, erre enged következtetni ugyanis a külföldi egyetemre jelentkezettek évről évre növekvő aránya. Valószínű, ezeknek a fiataloknak a többsége a diploma megszerzése után már nem tér haza szülőföldjére.

A kulcsszó: innováció

Az OECD statisztikái szerint tavalyelőtt 7076 cseh, 8052 magyar állampolgár tanult külföldön. Ezzel szemben csaknem kétszer ennyi, vagyis 15 719 hazai fiatal látogatott külföldi egyetemet. A szlovákiai felsőoktatási intézményekben ugyanakkor csak 1640 külföldi állampolgár tanult. A szakértők szerint valamiféle egyensúlyhelyzet kialakítására kellene törekedni. Ez pedig csak egy átfogó felsőoktatási reformmal érhető el, illetve a kutatási és fejlesztési támogatások látványos növelésével. Innováció nélkül nincs siker.

A Szlovák Tudományos Akadémia közelmúltban készített felmérése szerint, minden második egyetemista tartósan szeretne külföldön letelepedni tanulmányai befejeztével. A 2521 megkérdezett 47%-a az országhatárokon kívül vállalna állást. 46%-uk csak egy időre távozna külföldre, a későbbiekben biztosan hazatérne. Indokaik általában ugyanazok: magasabb bérezés, nyelvtanulás, egy idegen kultúra megismerése, illetve egyszerű bizonyítási kényszer.

Nem árt hangsúlyozni, az elvándorlási szándék vagy hajlandóság nem feltétlenül tükrözi hűen az állandó vagy ideiglenes elvándorlások számát. Jóval többen jelzik ugyanis a külföldi munkavállalásra vonatkozó szándékukat, mint ahányan valóban kivándorolnak. A tartós külföldi letelepedést nagyban befolyásolja az életkor, vagyis a fiatalabbak nagyobb eséllyel hagyják el végleg hazájukat, mint az idősebbek. (-cz-e, p)