Eltemették Antal Imrét

Rózsa György „csodaként” emlékezett meg barátjáról, akit „sziporkázó és szívet melengető, régimódian udvarias emberként” méltatott a búcsúztatón, amelyen mások mellett Vitray Tamás, Oltványi Tamás, Koós János, Selmeczi Tibor, Sztankay István, Koós János, Ihos József, Maksa Zoltán, Aradszky László, Nyertes Zsuzsa, Nacsa Olivér és Csonka András is jelen volt. „A Magyar Televízióban sok nagyszerű kolléga fordult meg, igazi zsenik azonban csak ketten voltak: Antal Imre és Vitray Tamás” – emelte ki Rózsa György. Vágó István ehhez azt is hozzátette, Antal Imre azok közé a kivételes személyiségek közé tartozott, akik már életükben fogalommá válnak. Mint hangsúlyozta, Antal Imre személyiségében a szórakoztatás képessége, a sokoldalú műveltség és a jó kedély találhatott egymásra. „A sírnál a hallgatás felidéz valamit, amit az élők szavai soha nem tudnak fel?ol?dani” – hangsúlyozta Kudlik Júlia. „Isten veled, nyugodj békében!” – mondta végezetül.

Antal Imre hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 73. évében, április 15-én hunyt el. Az Erkel Ferenc-díjas, érdemes mű?vészt kórházi kezelése után két hónapon át ápolták a gyógyíthatatlan daganatos betegek számára fenntartott hospice házban.

Antal Imre 1935. július 31-én született Hódmezővásárhelyen. Előbb zeneművészként vált ismertté: az Országos Filharmónia szólistája lett, hangversenykörútjai alkalmával bejárta a fél világot, s nem kevesebb mint hét nemzetközi versenyről távozott értékes trófeával. Két ízben VIT-díjat, Bolzanóban a Busoni-versenyen második díjat, 1966-ban Budapesten a Liszt-versenyen első díjat nyert. Zenei pályafutása a 70-es évek elején egy betegség következtében kettétört, így fel kellett adnia zongoraművészi ambícióit. Élete ettől kezdve a televízió volt, ahol szórakoztató műsorok, televíziós vetélkedők műsorvezetője, bohózatok, szilveszteri műsorok elmaradhatatlan szereplője lett.

A művelt, szellemes, udvariasan csevegő fiatalemberre Békés József író, a Magyar Televízió szerkesztője figyelt fel, és elhívta műsorvezetőnek. Antal Imre a Könnyű-e együtt élni veled című, házaspárbajszerű műsorban állt először, 1965-ben kamera elé, majd rábízták a Köszöntő és a Halló fiúk, halló lányok című ifjúsági program vezetését. Művészi sokoldalúságát színházi produkciókban, játékfilmekben vállalt szerepei bizonyították. Legnépszerűbb műsora az évtizedekig futó Szeszélyes évszakok volt. A Bors című sorozatban Dániel Ede „tanár urat” alakította, s jellemszínészként kiváló alakítást nyújtott a Szevasz, Vera, a Szemüvegesek, a Circus Maximus című mozifilmekben.