Életfogytiglan Biszkunak?

 A vádhatóság képviselője perbeszédében szimbolikusnak nevezte, hogy éppen 59 évvel azután mondhatja el vádbeszédét, hogy a vádlott és társai utasítást adtak a kegyetlen leszámolásra. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága által irányított karhatalom vezetősége, a Katonai Tanács ugyanis 1956. december 4-én ült össze, és a többi között meghatározták, hogy az ellenséggel szemben határozottan fel kell lépni, továbbá gyorsan és kegyetlenül le kell számolni vele.

Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Júniusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság, felderítetlenség miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárásra utasított.

Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott, 1956 után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt. 

A vádirat szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, amely sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló polgárokra. Ezek közül a vádirat tartalmazza a budapesti Nyugati pályaudvarnál 1956. december 6-án történt, három halálos áldozatot követelő sortüzet és a két nappal később, Salgótarjánban lezajlott eseményeket, amelyek során karhatalmisták és szovjet katonák fegyvereitől negyvenhat fegyvertelen tüntető halt meg, köztük nők és gyerekek.

Az ügyész perbeszédében hangsúlyozta: az 1956-os forradalom és szabadságharc után Biszku Béla meghatározó alakja volt annak a hatalomnak, amely megdöntötte a törvényes Nagy Imre-kormányt. A vádhatóság képviselője felidézte, hogy a Kádár János által vezetett, magát kormánynak nevező csoport novemberben tett esküt. Hozzátette: a tényleges és abszolút hatalmat az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága gyakorolta, és ennek Biszku Béla is tagja volt. 

Perbeszédében az ügyész nemzetközi jogi példák alapján a karhatalmat mint illegális félkatonai szervezetet a náci Németországban létrehozott SS-szel állította párhuzamba. Hangsúlyozta: bár közvetlen tűzparancsot nem adott ki Biszku Béla, ennek nincs jelentősége, mivel a karhatalmat kifejezetten ezzel a céllal hozták létre, így a vádlott büntetőjogi felelőssége megállapítható. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorlata alapján a karhatalmat az ügyész bűnszervezetnek nevezte. 

A bíróság előtt pénteken levetített, a Biszku Béla által 2010-ben a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának adott interjúra utalva az ügyész azt mondta, Biszku Béla soha nem bánta meg tetteit, cselekedeteire büszke, és előrevetítette: a tárgyalás után se lesz majd képes önvizsgálatot tartani. Az ott elhangzottak alapján - például amiatt, hogy Biszku azt mondta, nem tartja koncepciós pereknek az 1956-os forradalom után lefolytatott eljárásokat - az ügyészség a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásával is vádolja Biszku Bélát. 

Ebben az interjúban a vádlott a felelősségét firtató kérdésekre azt válaszolta: az ítéleteket a nyomozóhatóság felügyelete mellett a szuverén magyar bíróság hozta meg. Hozzátette: cselekmények alapján születtek meg az ítéletek. Saját tevékenységéről azt mondta: népe érdekeit szolgálta. "Olyan tevékenységet, amiért engem felelősségre lehet vonni, nem követtem el" - közölte. 

A védő részben az eljárás megszüntetését, illetve felmentést kért perbeszédében

Részben az eljárás megszüntetését kezdeményezte, illetve felmentést kért a védő az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolt 94 éves Biszku Béla volt belügyminiszter újrakezdett büntetőperében, pénteken a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyvéd részben az 1956. decemberi sortüzekkel, részben a martonvásári akadémiai kutatók 1957. márciusi bántalmazásával összefüggésben vitatta, hogy a Negyedik Genfi Egyezmény alapján háborús bűntettnek minősülnének a vádbeli cselekmények: egyrészt azért, mert 1956-ban az egyezményt nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközések esetén nem lehetett alkalmazni, másrészt pedig a nemzetközi szokásjog alapján 1956-57-ből nem ismert olyan szabály, amely háborús bűntettnek minősítette volna az államnak a saját polgárai sérelmére elkövetett jogsértéseit.

A karhatalmisták által elkövetett cselekmények ezért a védő szerint a korabeli büntető jogszabályok szerint ítélhetők meg, ez alapján pedig a vádlott terhére róható cselekmények büntethetősége elévült, azaz az eljárás megszüntetésének van helye.

Másodsorban azt hangsúlyozta, hogy az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűzzel összefüggésben a vádlott szerepe kimutathatatlan, a budapesti Nyugati pályaudvar melletti eseményekkel összefüggésben - amelyekben 1956. december 6-án hárman vesztették életüket - szintén nem mutatható ki, hogy a fegyverhasználat Biszku Béla akaratának megfelelően történt. Az akadémiai kutatók 1957. márciusi bántalmazásával összefüggésben azt hangsúlyozta: a cselekmény embertelen volt, de erre utasítást a vádlott nem adott. 

Mindezek alapján a háborús bűntett miatt emelt vádpontban az ügyvéd Biszku Béla felmentését kérte.

A védő álláspontja szerint az ügy politikailag motivált, "a Biszku-ügyön keresztül próbálja a Fidesz harcos antikommunistaságát bizonyítani, nem mellesleg pedig szavazatokat szerezni a témában szintén aktív és radikális nézeteket valló Jobbiktól".

Biszku Bélát az ügyészség egy 2010-es televíziós interjúja miatt a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásával is vádolja. Ebben a volt állampárti vezető a többi közt azt mondta, hogy nem tartja koncepciós pereknek az 1956-os forradalom után lefolytatott eljárásokat. 

Ezzel kapcsolatban a védő azt hangsúlyozta: a hatályos szabályozás összeegyeztethetetlen a jogállami büntetőjoggal, sérti a normavilágosság követelményét és indokolatlanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Úgy vélte, ha ebben védencét elmarasztalnák, az sértené az európai emberi jogi egyezmény két cikkét is. Példaként említette, hogy a strasbourgi bíróság a kommunista jelképek használatával kapcsolatban elfogadja, hogy egy olyan szimbólum használata, amely a rezsimek uralma alatt mindenütt jelen volt, kellemetlen érzéseket kelt a volt áldozatokban és hozzátartozóikban, de önmagukban ezek nem határozhatják meg a véleménynyilvánítás szabadságának határait. 

Az ügyészség lőszerrel visszaéléssel is vádolja az egykori kommunista pártvezetőt, mert a nyomozás során a lakásán tizenegy töltényt találtak. Védője szerint azonban mivel kétséget kizáróan nem bizonyított ezzel összefüggésben Biszku Béla bűnös szándéka, ebben az esetben is a felmentésének van helye. 

Az ügyvéd perbeszédét azzal zárta: "hiába üldözik az állam különböző szervei és tisztségviselői Biszku Bélát, az ő személyén keresztül nem tudnak erkölcsi ítéletet mondani az önkényuralmi rendszer felett, csupán revansot tudnak venni az önkényuralmi rendszer módszereit alkalmazva". 

Biszku Béla a perben mindvégig tagadta bűnösségét, de vallomást nem tett és az utolsó szó jogán sem kívánt felszólalni. A 94 éves volt állampárti vezető tolószékben érkezett a bíróságra, a tárgyalás alatt két nőrokona támogatta. A tárgyalást nagyothalló-készülékkel követte, az eljárás során óránként szünetet kért rossz egészségi állapota miatt. 

A perben december 17-én hirdeti ki ítéletét a Fővárosi Törvényszék.