Egy amerikai nyitotta meg a Kelet-Jeluzsálemben helyreállított kétezer éves zarándokutat

A televízió szakértője szerint a felvétel és az esemény komoly felzúdulást okozott a palesztinok körében, mert szerintük ellenséges lépés és provokáció volt az 1967-ben elfoglalt Kelet-Jeruzsálemben, az Óváros melletti Sziluánban szervezett ünnepség.

Friedman beszédet is mondott az eseményen. Kifejtette, hogy szerinte a régészeti kutatások feltárták az igazságot, és csakis az igazság alapján lehet létrehozni a térségben a békét. A ceremónián részt vett Jason Greenblat, Donald Trump amerikai elnök különleges közel-keleti megbízottja is.

„A palesztinok elleni ellenséges cselekményeknek tekintjük Amerika részvételét és az elfoglalt Kelet-Jeruzsálemben zajló judaizálás megünneplését” – hangoztatta  a palesztin külügyminisztérium közleménye. 

A zarándokutat a gyakorlatban már régóta látogathatták azok, akik jegyet váltottak a Dávid városa nevű régészeti kiállítóhelyre, amely az ókori Jeruzsálemet tárja a nagyközönség elé. A helyet palesztin tulajdonban lévő ingatlanok megvásárlásával hozták létre, de az adásvételek egy részét a palesztinok később bíróságon vitatták. A bibliai Jeruzsálemet bemutató Dávid városát az El-Ad nevű, 1986-ban a kelet-jeruzsálemi bibliai emlékek feltárására és bemutatására alapított, jobboldali telepesek vezette szervezet hozta létre és üzemelteti. A régészek szerint a gondosan kövezett, közepén és szélén vízgyűjtő csatornával ellátott ókori út a Siloach medencétől vezetett a hegy tetején álló, a rómaiak által 70-ben lerombolt zsidó Szentélyhez. A zsidó zarándokok egykor a völgyben a medencénél elvégezték a rituális tisztálkodást, majd ezen az úton indultak áldozataik bemutatására. 

A Gihon-forrás vize táplálta Siloach med-ence első, kisebb változatát már az időszámítás előtti 10. században, az első Szentély idején, a babiloni fogság előtt megépítették. 2004-ben egy markológép véletlenül feltárt egy három hold nagyságú, korában hatalmasnak számító víztározót, amelynek minden oldala lépcsős volt, hogy a zarándokok könnyen megmerítkezhessenek. Ez a későbbi Siloach medence – amelynek partján az Újszövetség szerint Jézus csodát tett – Heródes és Jézus korában, a rómaiak rombolásáig szolgálhatta a várost és a zarándokokat. 

David Friedman nagykövetet a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újságban vasárnap közzétett interjúban megkérdezték, hogy szerinte Izrael egy békemegállapodás részeként beleegyezhet-e valaha abba, hogy a palesztinok irányítsák a Sziluánban található helyet. Friedman válasza az volt, hogy „ez hasonló lenne ahhoz, mintha Amerika visszaadná a Szabadság-szobrot.”
Donald Trump szakított a több évtizedes amerikai politikával és a nemzetközi konszenzussal, amikor 2017 decemberében elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, majd tavaly májusban Tel-Avivból odaköltöztette az amerikai nagykövetséget. 

Jeruzsálem státuszának megváltoztatása után a palesztinok nem fogadták el az Egyesült Államokat semleges közvetítőnek a palesztin–izraeli viszályban, és az ynet szerint attól tartanak, hogy Washington lehetővé teszi Izrael számára a Ciszjordániában található izraeli települések annektálását. 

Az izraeli–palesztin béketárgyalások 2014 óta állnak. Jeruzsálem jövőjének kérdése a konfliktus egyik központi ügye. (MTI)