Csótányok inspirálta kereső-mentő robotot készítettek

"Meggyőződésünk, hogy a csótányok a természet legvisszataszítóbb teremtményei közé tartoznak, ugyanakkor fontos tervezési alapelveket taníthatnak nekünk" - mondta Robert Full, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) integratív biológia professzora.    A szakemberek megfigyelték, hogy a csótányok miként képesek kevesebb mint egy másodperc alatt átpréselni magukat a testük egynegyedénél is kisebb repedéseken azáltal, hogy fele méretűre préselik össze tagolt külső vázukat.    Amikor már a repedésben voltak, a csótányok gyorsabban mozogtak, nagyjából húsz testhossznyit haladtak másodpercenként, miközben a lábaik teljesen oldalra préselődtek.    "Emberi léptékre lefordítva ez nagyjából 113 kilométeres óránkénti sebességet jelentene, ami több mint kétszerese a leggyorsabb sprinter sebességének" - magyarázta a kutatásban részt vevő Kaushik Jayaram, a Harvard Egyetem biológusa.    A kutatók szerint a csótányok nagyjából 13 milliméter hosszú voltak, amikor szabadon futottak, és körülbelül 2,5 milliméteresre préselték össze magukat, hogy átjussanak a hasadékokon.    Az egyebek közt az amerikai csótány (Periplaneta americana) megfigyelésével végzett vizsgálat során a szakemberek elkészítettek egy puha testű, többlábú prototípust (Compressible Robot with Articulated Mechanisms, CRAM), amelyet a jövőben csapatostul lehetne bevetni például összeomlott épületek alá szorult túlélők felkutatására.    A 18 centiméter hosszú, 7,6 centiméter magas és mindössze 46 gramm súlyú robot origamiszerű technikával készült, hogy lábait "újrarendezve" és testét összepréselve tudjon áthatolni szűk réseken.     A kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) számoltak be eredményeikről.