Csillagok füstkarikája

Bár már évtizedekkel ezelőtt felfedezték, az első képeket csak most készítette róla a Hubble űrteleszkóp. A világegyetem egyik legbizarrabb alakzatáról van szó, aminek kialakulása körül még ma is sok a rejtély. „Akár egy füstkarika egy másik füstkarikában” – jellemezték a Hoag Galaxis alakját. A Hubble sikeres felvételei talán segítenek, hogy megtudjuk, hogyan alakult ki ez a furcsa bolygórendszer. A galaxis belső, kisebb gyűrűje körülbelül százhúsz ezer fényévnyi átmérőjű, ez egy kicsivel nagyobb, mint a mi Tejútrendszerünk. A két rész közül az egyik távolról kéknek látszik, ez főleg fiatalabb csillagokból áll, míg a másik, sárga színű gyűrűt idősebb égitestek alkotják. A bizarr képződményt még 1950-ben fedezte fel Art Hoag csillagász szakember. Először azt hitte, egy a Naphoz hasonló egykori csillag maradványait látja. Tüzetesebb vizsgálatok után azonban feltételezte, hogy egy galaxisról van szó. Ezt az elméletet azonban csak húsz évvel később sikerült igazolni, bár a felfedezőjéről elnevezett, tőlünk hatszázmillió fényévre található képződmény keletkezése körül még ma is sok tisztázni való van. Létezik például egy „rés” a gyűrűk között, erről csak később derült ki, hogy egyáltalán nem „üres”, de ezen a részen olyan csillagok vannak, melyek fénye túl gyenge ahhoz, hogy a Földről látni lehessen őket. Ráadásul ebben a résben a Hubble felvételei alapján még egy a Hoaghoz hasonló alakú másik bolygócsoport is van. Ilyen alakú galaxisok egyébként vannak még a Hoagon kívül is, a csillagászok szerint többféleképpen is kialakulhatnak, például úgy, hogy két bolygórendszer összeütközik valamilyen módon, ebben az esetben azonban nincs nyoma egy „idegen” galaxis maradványainak. A Hoag korát egyébként hárommilliárd évre teszik a kutatók. (BBC)