Csal a lottógép?

Van, aki egyenesen azt állítja, hogy a golyók látszólag követhetetlen mozgását nagy teljesítményű számítógéppel előre kiszámítják. De olyan elmélet is létezik, amely egyszerűbb, mechanikus csalást feltételez: „Adott a plexi bigyó, ami, mint egy porszívó, a cső végéhez szippantja a golyót. Csakhogy az a plexicső egy fura megoldás: dupla fala van. Belül szív, a két fal között fúj. A kívánt 5 db golyó átmérője néhány tized mm-rel kisebb, mint a többi, tehát beljebb tud csúszni a csőbe annyira, hogy a szívóhatás lesz erősebb, mint a két fal közötti fújó hatás. Amelyik golyó átmérője pedig nagyobb egy picit, az nem tud beljebb csúszni, ergo lefújja a dupla fal közötti légáramlás. Ha sokáig nem akarnak telitalálatot, akkor megnézik mely számokra nem érkezett be tipp, elvégre a megjátszott számokat is csak egy számítógépen gyűjtik be” – állítja egy másik olvasó.

A lottó iránti bizalom nemcsak a sorsolással kapcsolatban ingott meg. A játékosok attól tartanak, hogy ha valaki mégis eltalálja az öt számot, nyomban kitalálnak mellé még néhány ötöst, hogy mégse talicskázhassa haza a kétmilliárdot.

Mit tehet, ha azt közlik, hogy az övén kívül még 1, 2 vagy akárhány nyertes szelvény volt? Nem tud megbizonyosodni arról, hogy a többi is valódi nyertes. Többen felidézik fel a kézi húzás idejében ismertté vált trükköt: a kézzel húzásos tárgynyereményjátékot még anno úgy manipulálták, hogy a kellő golyókat előtte mélyhűtőbe tették és a delikvens érezte, melyiket kell kihúznia. Ennek legdurvább variációja szerint az eset Olaszországban történt, a gaz lottócsalók árvákkal húzatták ki a hűtött golyókat. Munkájuk jutalma egy hajókirándulás volt, ám a kirándulás során a hajó közjegyzőstül, tévéstábostul viharba került és ismeretlen körülmény között elsüllyedt. Mindenki odaveszett.

A gyanú elérte a Szerencsejáték Rt-t is. A társaság honlapján felsorolja a lottó elindulása óta előfordult jelentősebb nyereményhalmozódásokat, ezzel próbálva felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi lottóláz nem rendkívüli események eredménye. Sokan úgy érzik, hogy a mostani halmozódás időtartama minden korábbit felülmúl.

Régebben azonban ennél hoszszabb öttalálatos nélküli időszakot is feljegyeztek: 1957 és 58 között 58 hétig nem volt ötta1álatos szelvény, 1969-ben pedig 51 hétig. 1993-ban huszonnégy, 1996-ban huszonhét héten át nem találta el senki mind az öt számot a kilencvenből. Az idén még csak huszonhárom hétnél tartunk.