Bezárták a pokol kapuit?

Ramadán az iraki síiták szent városában, NedzsefbenReuters-felvéteSzaúd-Arábia, Bahrein, Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek egyházi vezetői az eget kémlelve szerda este nem látták az újhold sarlóját. Ezért volt csütörtök a ramadánt megelőző hónap utolsó napja, tegnap pedig kezdetét vehette a négyhetes böjti hónap. ĺgy nyilatkoztak Irak és Libanon egyházi méltóságai is. Irakban attól tartanak, hogy a ramadán idején a tavalyihoz hasonlóan ismét elharapózik az erőszak. A szélsőséges fegyveresek ugyanis úgy tartják, különleges helyet kapnak a paradicsomban, ha a ramadán idején szent háborúban (dzsihád) életüket veszítik.

Az iszlámnak öt oszlopa van, ezek a kötelességek, amelyeket a hívőknek üdvözülésük érdekében mindenképpen be kell tartaniuk. Ilyen a hitvallás, az ima, a böjt, a zarándoklat és az alamizsna a szegények számára. A testet és lelket erősítő harmincnapos böjt a ramadán hónapra esik, mert a hagyomány szerint 610-ben ennek a hónapnak a 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult viszsza elmélkedni és böjtölni. A buzgóbb mohamedánok ezen örvendetes esemény emlékére minden este 30 részben (adssa) ismét végigolvassák a szent írást. A mohamedán év (mivel a nomád arabok a Hold járásához alkalmazkodva számolták az időt) tizenkét 29, illetve 30 napos hónapból áll, a ramadán ezek közül a kilencedik. Az iszlám hit szerint ramadán idején a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a sanyarú nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás hónapja.

A harmincnapos önmegtartóztatás gyakorlata hasonlóságot mutat a keresztények 40 napos böjtjével, bár a ramadán kialakulására vélhetőleg manicheus és zsidó szokások is hatást gyakoroltak. A próféta eredetileg a zsidók nagy ünnepét tette törvénnyé, és csak a remélt áttérések elmaradása után választotta a ramadán hónapot. Az igazhitűeknek ilyenkor napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, a zenehallgatástól, a házasélettől és a test egyéb örömeitől, a különlegesen kegyes és elszánt hívők még a nyálukat sem nyelik le. Akadnak olyan iszlám országok, ahol a tilalom akár hajnali három órától este kilencig is érvényes lehet. Különösen megterhelő a ramadán időszaka, ha az a nyári hónapokra esik, amikor a meleg éghajlaton amúgy is elviselhetetlen a hőség és hoszszabbak a nappalok. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, továbbá a gyenge egészségűek kapnak, nekik azonban adakozniuk kell a szegények javára.

A böjt elsődleges célja, hogy a muszlimok az elmélkedésnek, az imának szenteljék magukat, alávessék magukat Allah akaratának, s növekedjék türelmük, akaraterejük, amellyel legyőzik a testi vágyakat. A mindenkire – rangra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül – érvényes szabály egyben a vallási közösség tagjainak egyenlőségét is kiemeli.

A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző sabán hónap végén nagyhitű, megbízható embereket küldenek ki, akik hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a hónap végén is. Mára a dolog annyit változott, hogy a rádióban és a televízióban is felhívják a hívőket: ha valaki látja a Holdat, azonnal jelezze azt a vallási vezetőknek. Egy-egy felhős éjszaka vagy éles szemű muzulmán tehát napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt. A nap leszálltakor aztán megélénkül az élet: kezdetét veszi az iftár, a lakoma. A szent helyeket kivilágítják, a boltok kinyitnak, az élet az éjszakai órákban zajlik.

A böjt utolsó tíz napjában számos muzulmán vezető és hívő zarándokol el Mekkába. A böjt befejeződésekor háromnapos nagy ünnepet csapnak, a Kis Bajrámot, amely azt jelzi, hogy az élet viszszatér a rendes kerékvágásba. Az emberek megajándékozzák egymást, sok helyen foglyokat engednek szabadon.