Bérünk versenyt fut az inflációval

A legdinamikusabb béremelkedést azokban a régiókban könyvelhették el, ahol a legnagyobb autóipari beruházók telepedtek leČTK-felvételMíg korábban a fizetéseink csak nominálértékben nőttek, vagyis a pénzromlás magasabb volt, mint a bérek emelkedése, az elmúlt években a béremelkedés szintje meghaladja az inflációt. Ennek köszönhetően többet engedhetünk meg magunknak a fizetésünkből, mint korábban. Ha a pénzromlást is figyelembe vesszük, idén például 4-5 százalékkal több árut vásárolhatunk a bérünkből, mint tavaly.

Persze ahány elemző, annyiféle béremelkedést jósol az idei évre. Az Általános Hitelbank és a Tatra banka gazdasági szakértői az év végére a 20 ezer koronát enyhén meghaladó átlagbért jósolnak. A legoptimistábbnak az ING Bank elemzői számítanak, akik szerint decemberre az átlagbér 20 160 korona lehet. Pontosan 20 ezer koronás bruttó fizetést jósol a Szlovák Takarékpénztár és a ČSOB, míg az UniBanka számít a legóvatosabbnak. Ez utóbbi szerint az átlagos fizetés nem lesz magasabb 19 913 koronánál. Mindezt figyelembe véve tehát nagyjából a már fent említett 4-5 százalékkal nőhetnek idén a reálbéreink.

Még a bankoknál is óvatosabb a pénzügyminisztérium. A tárca elemzői szerint az inflációt is figyelembe vevő reálbérek idén 3,9%-kal lehetnek magasabbak a tavalyi értékeknél, míg a bruttó átlagbér 19 930 korona lesz. A szaktárcánál valamivel optimistább a jegybank, amely 4,4%-os reálbér-növekedésre számít, míg a bruttó fizetések a központi bank elemzői szerint több mint hét százalékkal lehetnek magasabbak. Mindkét intézmény, így a pénzügyminisztérium és a jegybank is az év folyamán azonban fokozatosan módosíthatja az előrejelzéseit.

Az idei fizetésemelkedés nem számít kivételesnek, hiszen csak az elmúlt hónapok trendje folytatódik. A legrövidebb időszakon belüli legnagyobb béremelkedést 14 évvel ezelőtt könyvelhettük el. A statisztikai hivatal szerint ugyanis 1993-ban 18%-kal nőttek a bruttó bérek, elérve az 5400 koronát. Akkor azonban a lakosság nagy része nem érezte a fizetésemelés áldásos hatásait, hiszen a béremelés hatását elnyelte az infláció. Emiatt nem hogy több árut vehettek volna a fizetésükből, hanem a vásárlóerejük még 4%-kal csökkent is. Azonban még ez is csak a második legnagyobb visszaesést jelentette a rendszerváltás óta. Reálbéreink, vagyis a fizetésünkből megvásárolható áruk összege leginkább 2000-ben esett vissza. Ebben az évben csaknem 5%-kal kevesebb árut vásárolhattunk a fizetésünkből, mint egy évvel korábban. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a nominálbérek 2000-ben nem nőttek volna. Épp ellenkezőleg, az átlagos béremelkedés 6%-os volt, elérve a 11 500 koronát. A legutóbbi, és mindeddig legalacsonyabb bércsökkenést 2003-ban mérték, amikor a reálbérek 2%-kal estek vissza. Hogy tavaly pontosan mennyivel nőttek a bérek, azt a statisztikai hivatal csak március elején teszi közzé. A hivatal előzetes jelentése szerint a bruttó havi átlagbér tavaly nagyjából 18 750 körül mozgott, vagyis csaknem 8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ha a pénzromlást is figyelembe vesszük, a tavalyi fizetésünkből mintegy 3%-kal több árut vásárolhattunk, mint az egy évvel korábbiakból. Ez a növekmény meg is látszott a kiskereskedelmi üzletláncok felfutó forgalmán. (p, mi)