Bennünk vannak a volt földművesek génjei

A mai európaiak őseik nyomát a Közel- és Közép-Kelet földműveseiben találhatják meg, akik 10 ezer évvel ezelőtt tömegesen érkeztek földrészünkre. A legújabb genetikai vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy nem egy szellemi tudás érkezett hozzánk, hanem egy tömeges népmozgás, amely magával hozta a földművelés tudományát. Ezek a földművelők letelepedtek az Európában élő vadászó-gyűjtögető népesség közé, s idővel keveredtek velük. A kutatók szerint a földművelés a Közép-Keleten jelent meg, s innen terjedt át mintegy 10 ezer éve Európába. Csak azon vitatkoznak, hogy egy elméleti ismeret híre változtatta-e meg az itt élők életformáját, vagy egy új tudással rendelkező nagy tömeg, amely idevándorolva keveredett a helyi lakosokkal. Lounes Chikhi (University College London) és munkatársai az apáról fiúra öröklődő Y-kromoszómák különleges, úgynevezett UEPs mutációit vizsgálta. Kiderült, hogy a közép-keletiekre jellemző génmutáció jelenléte 15-30 százalékos Franciaországban és Németországban, 85-100 százalékos Délkelet-Európában (Albániában, Macedóniában és Görögországban). Régészeknek azt is sikerült kimutatni, hogy a Közel-Kelet földművesei Északnyugat-Európa felé haladtak, s onnan terjeszkedtek szét egész Európában, de azt talán soha nem tudjuk meg, miként folyt le mindez – nyilatkozta Dr. Chikhi –, noha azt például tudjuk, hogy egy év alatt körülbelül 1 kilométert tettek meg Európában, vagyis nemzedékenként 20 kilométert. A kutató azt is elmondta: „Minden európainak van vadász-gyűjtögető népességre jellemző génje, de van közel-keleti földműves génje is.” (ÉT)