Bárki küldhetett titkos üzenetet

Angol hagyomány szerint Saint Valentine napjának reggelén az első másnemű személy, akibe az utcára lépő belebotlik, lesz jövendőbelije. Valentin-nap estéjén babérlevelet dugnak párnájuk alá az angol hajadonok, hogy megálmodják, ki lesz a mátkájuk. Külföldön manapság képeslapok széles választéka és postabélyegek is segítenek abban, hogy ki-ki tolmácsolhassa szeretteinek jókívánságait. E szokás szintén Angliába és az ottani szigorú illemszabályokra vezethető vissza. Meghatározott és meg nem szeghető szabályai voltak az ismerkedésnek, de Valentin napján bárki küldhetett titkos üzenetet szíve választottjának, Valentin aláírással, s a címzettnek már csak a titkos hódoló igazi nevét kellett megfejtenie.

Napjainkban már háttérbe szorultak a szerelmeknek küldött üzenetek, az érzelmek tárgyiasultak. S mivel év közben – leszámítva a karácsonyt, a név- és születésnapot – ritkán lepjük meg ajándékkal azt, aki szívünknek kedves, szent Valentin napján szívesen kedveskedünk kedves, giccsesbe hajló apróságokkal. Macik, párnák, bögrék, gyertyák, parfümök, csokik tömkelegét kínálják boltok és utcai árusok. A lényeg egy: vagy maga a tárgy szív alakú, vagy például szivecskét szorongat a markában a plüssmaci. Minden ajándéktárgyon a szeretet-szerelem jelképe és a piros szín uralkodik. Szerencsére az irodalomkedvelők sem maradnak hoppon: romantikus verses- és novelláskötetektől, szerelmi tematikájú művészeti albumoktól roskadoznak a könyvesboltok polcai. Tessék választani! (s-p, i-t)