<p>Amerikai biológusok szerint jó esély van arra, hogy az új, a tudósok által H1N1-re keresztelt vírus az elkövetkező influenzajárványok meghatározó vírustörzsévé váljon - jelentette hétfőn az NPR közszolgálati rádió.</p>
Az új vírus lesz a meghatározó influenzatörzs?
A múlt században háromszor fordult elő, hogy egy vadonatúj törzs váltotta fel a létező vírusfajtákat, amelyek hagyományosan mutációval fejlődnek.
William Schaffner, a Vanderbilt Egyetem professzora rámutatott, hogy az évről évre különböző formában megjelenő vírusfajták olyanok, mintha, egymás unokatestvérei lennének. Ez az új törzs azonban elüt a jelenlegiektől, váltás történhet.
Az új vírus folytatja terjedését a világon; eddig mintegy ezer megerősített fertőzésről lehet tudni. Huszonhat haláleset történt, egy kivételével mind Mexikóban. Az Egyesült Államok 35 államában hétfő reggelig 245 fertőzést rögzítettek.
A leghírhedtebb vírusváltás 1917-ben fordult elő, amelyet az 1918-as halálos járvány követett. Az akkor megjelent új törzs volt a domináns vírus az azt követő évtizedekben, egészen 1957-ig, amikor újabb váltás történt. Ugyancsak váltás következett be 1968-ban.
Stephen Morse, a Columbia Egyetem kutatója rámutatott: a XX. században az a szabály érvényesült, hogy a nagy járványok mindig elsöpörték a korábbi domináns vírusfajtákat, és újakat teremtettek.
Minden egyes váltást a szokásosnál erősebb influenza-időszak kísért, amely azonban 1-2 év alatt lecsillapodott. Morse szerint a H1N1 törzs dominánssá válhat, ha "hatékonyan" átadódik emberről emberre. Úgy látja, ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, akkor a következő influenzaszezonban már a jelenlegi új vírus valamelyik utóda lesz az uralkodó fajta.
John Oxford londoni virológus professzor a rádiónak elmondta: a H1N1 törzs története érdekes, hiszen ugyanez a típus volt a domináns influenzavírus az 1920-as, 30-as, 40-es években. 1957-ben hirtelen eltűnt, majd 1977-ben váratlanul újra megjelent. Tudósok utólag azt feltételezik: újbóli felbukkanását az okozta, hogy a vírus véletlenül kikerült egy laboratóriumból, valószínűleg Észak-Kínában vagy Oroszországban. Akkoriban ugyanis sok helyen folytattak ilyen vírusokkal kísérleteket.
Oxford szerint az akkori vírus "leszármazottai" máig keringenek. Megítélése szerint sok esetben azért okoz enyhe tüneteket az új vírus, mert egykor mindenki átesett annak egy korábbi "unokatestvére", a 70-es évek végi H1N1 által okozott betegségen. A professzor reményei szerint az akkor véletlenül kiszabadult vírustörzs ma némi védettséget nyújt az embereknek, akiknek szervezete "emlékszik" az egykori fertőzésre.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.