<p>Az "ősi" Ausztrália töredékét fedezték fel a kutatók a kontinenstől északkeletre fekvő vulkanikus szigetcsoport, Vanuatu alatt: a szakemberek szerint a felfedezés újabb kérdéseket vet fel a földrészek kialakulásával kapcsolatban.</p>
Az "ősi" Ausztrália töredékére bukkantak Vanuatu alatt
A szakértők eddig úgy hitték, hogy a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetállamig nem értek el a kontinenselmozdulások hatásai. Az ausztrál James Cook Egyetem kutatói azonban azonos korú apró cirkonkristályokra bukkantak vanuatui és észak-ausztráliai sziklákban. A kutatásban részt vevő Carl Spandler szerint a Vanuatun talált cirkonszemcséknek "nem kellene ott lenniük". A cirkonkristályok a Föld legősibb ismert ásványai. A geológusok kitűnő "memóriájuk" miatt tartják nagy becsben őket: fiatalabb kőzetek közé zárva igen ellenállóak, kémiai összetételük változatlan marad korszakokon át. A most kivont apró kristályokat hajdanán magma szállította és a legújabb radiometrikus elemzések szerint akár hárommilliárd évesek is lehetnek. Spandler szerint a cirkon jelenléte jelentősen befolyásolja a kontinensek keletkezésére vonatkozó tudományos ismereteket. "Csak azért, mert a szigetcsoportok vagy összefüggő szárazföldek ma egymástól jó messze helyezkednek el, nem jelenti azt, hogy ez mindig is így volt" - idézte a szakembert a BBC News. A Vanuatu alatt felfedezett ausztráliai földkéregdarabról úgy vélik, hogy nagyjából száz millió évvel ezelőtt - a földtörténeti újidőt (kainozoikum) megelőzően - különült el a szárazföldtől.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.