AZ EURÓPAI UNIÓ FELHĺVÁSA A GYERMEKVÁLLALÁSI KEDV NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN

Annak ellenére, hogy az Európai Unió népessége legutóbbi, keleti bővítésével mintegy 190 milliónyi fővel emelkedett, az unió egyre aggasztóbbnak tartja lakosainak a gyermekvállalás terén tanúsított, mélyen gyökerező, negatív hozzáállását. Mindezt alátámasztani látszik egy, a közelmúltban napvilágot látott tanulmány, melyben az Európai Bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy Európa egy eddig nem tapasztalt demográfiai változással áll szemben, mivel a születések jelenlegi száma már nem elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a lakosság utánpótlását. „A népesség tudatos növelése Európa prioritásai közé kell, hogy tartozzon, és ennek megfelelően a tagországok kormányainak feladata, hogy a családok hatékonyabb támogatásával növeljék polgáraik gyermekvállalási kedvét” – áll a tanulmányban.

Egy másik tanulmány, a Szemben a demográfiai változásokkal avagy a generációk közötti új összefogás című arra hívja fel a figyelmet, hogy a születési arány mindenhol a lakosság utánpótlásához szükséges határérték alatt mozog (az egy nőre eső gyermekek száma kevesebb, mint 2,1), de pl. számos tagországban ez az érték 1,5 alá csökkent, sőt némely déli és keleti országban nem éri el az 1,3 gyermeket sem.

„A fiatalabb korosztályok fokozatosan a gazdaság egyfajta ritka erőforrásává válnak, hiszen különböző előrejelzések alapján Európa munkaképes lakosságának száma (15–64 év közöttiek) 2030-ig közel 20,8 millióval csökken. ĺgy a nem munkaképes lakosok aránya a munkaképesekéhez képest a jelenlegi 49%-ról 66%-ra emelkedik.

A lakosság száma annak ellenére csökken folyamatosan, hogy az európaiak nagy része több gyermeket is vállalna. Kutatások bizonyítják, hogy Európa polgárai átlagosan 2,3 gyermeket szeretnének, a valóságban viszont ez a szám csupán 1,5. Ennek oka főleg abban rejlik, hogy a családok nem tartják megfelelőnek életkörülményeiket arra, hogy több gyermek felnevelését is vállalhassák. Mindennek orvoslására a tanulmány olyan, a családok támogatását elősegítő állami intézkedéseket javasol, melyek lehetővé teszik a családi élet és a munkavállalás összeegyeztetését, mint pl. A családi juttatások, a szülői szabadság körüli kérdések és problémák megoldása stb.

„A történelem folyamán gazdasági növekedés soha nem létezett a népesség növekedése nélkül” – figyelmeztet a tanulmány Európa csökkenő lakosságának gazdasági következményeivel kapcsolatban. Ennek alapján, a lakosság elöregedése következtében a nemzeti összérték 2040-ig a jelenlegi 2-2,25%-ról 1,25%-ra csökkenhet.

„Európa gazdagságának megőrzéséhez, valamint a munkaerőhiány kielégítéséhez egy nagyméretű bevándorlási hullámra lesz szükség” – áll a tanulmányban. A munkaerőpiac ellátása ugyanakkor a nyugdíjkorhatár további emelését és a munkaképes lakosság mind szélesebb rétegeinek bevonását – vagyis a 15 év alatti és 64 év feletti korosztályok, valamint a nők jelenleginél is magasabb részvételi arányát – fogja követelni.

Sándor Zsuzsa