Az elhízásért nem a "gyenge akaraterő" a felelős

A tekintélyes amerikai Orvostudományi Intézet (IOM) közel ötszáz oldalas jelentésben foglalta össze az elhízással kapcsolatos megállapításait. Az egyén hibáztatása helyett az élelmiszeripar és a törvényhozás felelősségét tolta előtérbe kiemelve, hogy összetett stratégia bevetésére lesz szükség, hogy az amerikai környezet kevésbé "hizlalóvá" váljon.

Mint hangsúlyozták: az embereknek valójában nem választhatnak maguk, mert lehetőségeik erősen behatároltak, és a környezet az egészségtelen életmód felé billenti a mérleget.

Az IOM mind a kormánynak, mint más szervezeteknek szolgál egészségügyi tanácsokkal. A jelentést a Nemzet súlya (Weight of the Nation) című konferencián hozták nyilvánosságra. A háromnapos tanácskozás házigazdája az amerikai Betegségellenőrzési és -megelőzési Központ (CDC).

"Évekig hallották az emberek, hogy egyenek kevesebbet, mozogjanak többet, és közben rengeteg amerikai hízott el. Az említett tanács mindig aktuális lesz. Mégis, amikor az ember az elhízás terjedését látja, azt kérdi, vajon mi változott? A válasz pedig az, hogy a környezet. Egy átlagos ember képtelen tartani az egészséges súlyát ilyen hízásra ösztönző környezetben" - fogalmazott Shiriki Kumanyika a Pennsylvania Orvosegyetem tudósa.

Egy CDC által finanszírozott és hétfőn közzétette tanulmány szerint 2030-ra az amerikai felnőttek 42 százaléka lesz elhízott, 11 százaléka pedig súlyosan elhízott. Jelenleg a nagykorú lakosság 34 százaléka sorolható az elhízottak közé, és 6 százalékáról mondható, hogy súlyosan elhízott. Az amerikai felnőttek további egyharmada túlsúlyos, és ez az arány a 2-19 éves gyerekekre is igaz. (Az elhízottnak tekintik a 30 vagy annál nagyobb testtömegindexű, túlsúlyosnak pedig a 25-29.9 testtömegindexű embereket.)

Az elhízás egy évben 190 milliárd dollárba kerül az Egyesült Államoknak, azaz az egészségügyi kiadások egyötödét emészti fel.

Az IOM jelentésén dolgozók szerint az elhízás kérdésére nincs egymondatos válasz. Nem elég megadóztatni a cukros üdítőket, vagy betiltani az egészségtelen ételek gyerekeket célzó reklámjait.

Felvetődött a tanácskozáson, hogy a mezőgazdasági politikán is változtatni kell: az ártámogató programok miatt a farmokon inkább búzát, gyapotot és egyéb gabonát termelnek, mintsem zöldségeket vagy gyümölcsöket ültetnének. Ennek megfelelően nem kerülhet elegendő friss zöldség és gyümölcs az amerikai asztalokra. A támogatások eltörlésére irányuló javaslatról azonban nem jutottak dűlőre a szakemberek.

A gyalogos és kerékpáros közlekedés előmozdítását viszont jó szívvel támogatták a tanácskozás résztvevői. Az IOM kezdeményezései között szerepelt továbbá az is, hogy tegyék az iskolákat az elhízás elleni erőfeszítések központjává, hiszen könnyebb fiatal korban megelőzni az elhízást, mint aztán megfordítani a folyamatot.

Egy friss felmérés szerint csupán az amerikai általános iskolák négy százalékában, a középiskolák 8 százalékában és a felsőfokú oktatási intézmények 2 százalékában van minden nap testnevelés óra. A jelentés készítői azt javasolják, hogy legalább az általános és középiskolákban tegyék kötelezővé a napi 60 perces testmozgást. Az IOM elképzelése szerint emellett az iskolákban be kell tiltani a cukros üdítőket és helyette ingyenesen kell vizet adni a gyerekeknek.

"Ételek kavalkádjában élünk, folyamatosan bombáznak az élelmiszerekkel, olyanokkal, amelyek szinte kivétel nélkül egészségtelenek" - hangsúlyozta David Kessler, az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság korábbi vezetője, aki ugyancsak részt vett az IOM jelentésének elkészítésében.