Berlin. Nem véletlen, hogy Adolf Hitler életének vége felé mániákus alapossággal próbált megsemmisíttetni minden, családjára vonatkozó dokumentumot.
Az elátkozottak története
Hitler apja, Alois nem a Hüttler nevet, hanem édesanyja nevét, a Schicklgrubert viselte. Az apa akinek harmadik házasságából született Adolf Hitler – pénzügyőr volt az Osztrák–Magyar Monarchiában, ivott, és az egész családot rettegésben tartotta. Alois, Adolf Hitler egyik féltestvére úgy emlékezett vissza a hétköznapokra, hogy „az apa válogatott szidalmai kísérték a földön fekvő fiú (Adolf) üvöltését. Anya minden egyes ütésnél összerándult, s megpróbálta testével védeni Adolfot”.
Az anya, Klara hat gyereket hozott világra, de közülük csak kettő, Adolf és Paula érte meg az iskoláskort. Paula 1960-ban halt meg, testvére parancsára a Hitler név helyett kénytelen volt felvenni a Wolf nevet. Eljegyezte magát Erwin Jekelius orvossal, aki az eutanáziát pártfogolva több ezer mentálisan, vagy fizikailag fogyatékos ember halálában részes. Hitler megakadályozza a frigyet, mondván, hogy „általánosságban nem kívánatos” testvérének házassága.
Állítólag a Führer soha nem akart megházasodni, mert félt attól, hogy a családon belüli vérfertőzéses kapcsolatok miatt beteg gyerekek jönnek a világra.
A bigámista féltestvérnek, Aloisnak egy angol asszony fiút szült, belőle lett William Patrick Hitler, aki sok borsot tört a nagybácsi orra alá. A féltestvér és klánja az Egyesült Államokat vette célba, s nevet is változtattak: Hitler helyett Hillernek hívták őket az Újvilágban. New York közelében még mindig él Hitler három másodfokú unokaöccse, akik állítólag megfogadták, hogy a családfának ezt az ágát kiszárítják, nem nemzenek utódot a világra.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.