Az amazóniai szárazság veszélyei

A tanulmány szerzői egy friss tanulmányban a meteorológiai mérések eredményeinek elemzésével és a jövőre vonatkozó informatikai szimulálásuk segítségével hasonlították össze az iparosodás előttinek tekintett korszak klímáját a mai kor mintegy 1,2 Celsius-fokkal melegebb klímájával.

Kimutatták, hogy a globális felmelegedés az aszályos évek esélyét megtízszerezte, a gyenge mezőgazdasági termések esélyét pedig az elvárhatóhoz képest Amazóniában is a harmincszorosára növelte. Ezért arra figyelmeztettek, hogy a globális felmelegedés további erősödése az Amazonas-medence esetében is negatív fordulóponthoz vezethet a jövőben.

Számításuk szerint ha a Föld átlaghőmérséklet-emelkedése az eddigi 1,2 Celsius-fokhoz képest tovább emelkedve elérné a 2 Celsius-fokot, akkor a manapság még csak 50 évente egyszer bekövetkező példátlan szárazság gyakorisága már 13 évre csökkenne le.

A WWA elemzői attól tartanak, hogy a klímaváltozással párhuzamosan folyó erdőirtások jelentősen felgyorsíthatják az amazóniai trópusi esőerdők kiszáradását és szavannákká való átalakulását, így tovább csökkenhet a térség szerepe a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásában. A terület esőerdőinek szén-dioxid-megkötő képességét jelenleg több mint 100 milliárd tonnára becsülik, ami a világ éves szén-dioxid-kibocsátásának több mint a kétszerese.

Regina Rodrigues, a brazíliai Santa Catarina állam egyetemének óceán- és klímaszakértő professzora a jelentés kapcsán kijelentette, hogy „Amazónia sorsának alakulása tovább erősítheti, de teljesen tönkre is teheti az emberiség klímaváltozás elleni harcátˮ, tehát ha nem védjük meg az erdőket, és a gázkibocsátás is tovább nő, akkor „gyorsabban léphetjük át azt a fordulópontot, amelyen túl már sokkal nehezebb lesz harcolni a klímaváltozás ellenˮ.

A világ egyik legfontosabb ökoszisztémájának számító, Brazília északnyugati részén elterülő Amazonas-medencét 2023-ban sújtó, korábban sohasem tapasztalt méretű szárazság több millió ember életét veszélyeztette. A hőség miatt keletkező erdőtüzek és a folyók apadása miatt fogyó ivóvíz óriási károkat okozott az élővilágban. A természetes vizek felmelegedése miatt egy hét alatt mintegy 150 delfi n pusztult el az egyik amazóniai tóban. A folyók alacsony vízszintje megnehezítette a vízi áruszállítást, az aszály miatt pedig a mezőgazdaság termelékenysége is jelentősen visszaesett.