Az Amazonas őslakosai ötezer éve élnek a környezetük megváltoztatása nélkül

A szakértők Peruban a talaj rétegeit vizsgálták az emberi hatások mikroszkopikus, fosszilis nyomai után kutatva. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt eredményeik szerint az erdőket a történelem előtti korban „nem vágták ki, nem művelték meg vagy változtatták meg más módon”.

A kutatást vezető Dolores Piperno, a panamai Balboában lévő Smithsonian Trópusi Kutatóintézet munkatársa és kollégái szerint a bizonyítékok segíthetnek a modern természetvédelemben, ugyanis megmutatják, hogyan élhetnek az emberek az Amazonas-vidéken úgy, hogy megőrzik hihetetlenül gazdag biodiverzitását.

Az új felfedezések információt szolgáltattak ahhoz a jelenleg is tartó vitához, mely arról szól, hogy az amazóniai őslakosok milyen mértékben formálták ezt a hatalmas, változatos vidéket – írja a BBC hírportálja.

Egyes szakértők szerint a területet aktívan, intenzíven formálták az itt élők, mielőtt az európai ember megérkezett Dél-Amerikába. Bizonyos vizsgálatok szerint az esőerdőben jelenleg élő fafajokat is a prehisztorikus ember ültette.

Piperno és munkatársai botanikai-régészeti feltárást végeztek, elemezték a talajrétegeket, hogy képet kapjanak az esőerdő történelméről. Peru északkeleti részének településektől távol eső részén három helyszínen vizsgálták a talajt. Mindhárom terület úgynevezett interfluviális zóna, vagyis legalább egy kilométeres távolságban van bármilyen folyómedertől vagy árterülettől. Az ilyen erdők alkotják az Amazonas szárazföldi régiójának 90 százalékát, ezért tanulmányozásuk kulcsfontosságú az őslakosok hatásának vizsgálatához.

Mindegyik üledékrétegben mikroszkopikus növényi kövületeket, úgynevezett fitolitokat kerestek. Ezek apró jelzései annak, mi növekedett az erdőben több ezer éve.

„Nagyon kevés nyomát találtuk az emberi hatásnak az elmúlt 5000 évben” – mondta Piperno.

A szakértők kiemelték az őslakosok tudásának értékét, amely nagy segítség lehet az Amazonas bio­diverzitásának megőrzésében. Segíthetnek például az újratelepítés és helyreállítás szempontjából legjobb fajok kiválasztásában.

Amíg a kutatók és a környezetvédők az amazonasi esőerdők megőrzésért, a helyreállításért küzdenek, addig a agrárüzleti érdekeltségek és az ipari fejlesztés támogatói, valamint az aranyásók hihetetlen pusztításokat végeznek az Amazonas térségében.
Májusi adatok szerint a Brazília északi részén élő yanomami népcsoport területének nagyjából 200 hektárnyi erdőségét dúlták fel az év első negyedében az illegálisan tevékenykedő aranyásók. Az éves erdőirtás legsúlyosabb hónapjai pedig még csak most következnek. A májustól októberig tartó száraz időszak ugyanis megkönnyíti az illegális favágók munkáját. Az elmúlt öt év áprilisai közül idén volt a legnagyobb mértékű az erdőirtás: 43 százalékkal nőtt 2020 áprilisához képest, és elérte az 581 négyzetkilométert – Pozsony területének csaknem kétszeresét.

A Hutukara Associacao Yanomami nevű szervezet szerint amennyiben a pusztítás ilyen ütemben folytatódik, akkor 2021 újabb negatív rekordot jelenthet a yanomamik számára. Tavaly 500 hektárnyi amazonasi esőerdő semmisült meg védett területükön. Az arany után kutató szerencselovagok a yanomamik eddig 2130 hektárnyi földjét dúlták fel. A védett területet ma már sok helyen mély vájatok és aranybányászok táborai borítják.

A brazil legfelsőbb bíróság döntése szerint a brazil kormánynak minden tőle telhetőt meg kell tennie a yanomami és a munduruku őslakosok földjeinek megóvásáért.

Az illegálisan tevékenykedő aranyásók a közelmúltban rendőröket és őslakosokat támadtak meg egy földvita hevében. Legkevesebb öt ember – négy aranyásó és egy őslakos – sérült meg tűzharcban.

A Brazíliában élő őslakos közösségek közül a yanomamiké az egyik legnagyobb védett terület a maga csaknem 10 millió hektárjával Roraima és Amazonas államokban. A térségben a szomszédos Venezuelában is honos népcsoport csaknem 27 ezer tagja él.

A közösség a földjükre illegálisan behatoló emberek, valamint a transzamazóniai autóút elleni harcával vált ismertté. Becslésük szerint 20 ezer illegális aranyásó tevékenykedik földjükön. (MTI, ug)