Az alkalmi bevételek

Gyakori problémának számít, hogy ugyan csak egy munkáltatótól volt bevételünk, ám az elmúlt év folyamán egyéb bevételekre is szert tettünk. Kell-e adóbevallást tennünk, vagy sem?

Ha az alkalmi bevételekkel kapcsolatos jogszabályokra vagyunk kíváncsiak, akkor a jövedelemadóról szóló törvény 8. paragrafusát kellene áttanulmányoznunk. Ugyanezen törvény 9. paragrafusából tudhatjuk meg, hogy mely bevételek után nem kell adóznunk.

Ingatlanok eladása és bérlése

A lakosság nagy része számára az egyik leggyakoribb alkalmi bevételt az ingatlanok eladása vagy bérbeadása jelenti. Ha az elmúlt évben megváltunk a lakásunktól, házunktól, nyaralónktól vagy garázsunktól, nem feltétlenül kell adót fizetnünk.

A jelenleg érvényes jogszabályok szerint a lakásunk eladása után nem kell adót fizetnünk, ha az illető lakás volt az állandó lakóhelyünk, és legalább két évig a tulajdonunkban volt. Ha nem teljesítjük az állandó lakóhelyet érintő megszorítást, akkor csak az esetben nem kell adót fizetnünk az eladás során, ha legalább az előző öt évben a nevünkön volt a lakás. Fontos kitétel azonban, hogy a lakást nem volt szabad vállalkozásra használni.

Ugyanígy nem kell adóbevallást tennünk és adóznunk akkor sem, ha a lakásunkat bérbe adjuk, ám az így befolyt összeg nem haladja meg a 23 650 koronát. Ha a bérbeadásból származó bevételek ezt meghaladták, akkor csak az ezen felüli összeg után kell adóznunk. Vagyis ha például a lakás bérbeadásából az elmúlt évben 80 ezer korona folyt be a családi kasszába, ebből le kell vonnunk a 23 650 koronát. Eszerint csak 56 350 korona után adózunk.

Ebben az esetben azonban a B típusú adóíven kell bevallanunk a bevételeinket. Ennek a nyolcadik szakaszában tüntetjük fel ugyanis az ingatlan eladásából, a részvények átruházásából, a nyereményekből és egyéb speciális forrásokból származó bevételeket, amelyeket aztán a 47–49. sorban adunk össze. Ha a bérbeadás során bizonyos kiadásaink is voltak, ezeket is leszámíthatjuk az adóalapból.

Ha az ingatlan közös tulajdonban van, akkor a tulajdonrészünknek megfelelő arányban adózunk. A házastársi osztatlan tulajdon esetében például a férj és feleség azonos arányban adózik az ingatlan bérbeadása után. Ugyanez a helyzet az ingatlan eladása esetén is.

Mi van az ajándékokkal?

Ha az ingatlant örököltük vagy ajándékba kaptuk, ez után nem kell személyi jövedelemadót fizetnünk. Ugyanez a helyzet az ingóságokkal is. Ugyanakkor ha az ajándékba kapott tárgyat vállalkozásra is használtuk, ezután adóznunk kell. Ha az ajándékozó olyan tárgyat ajándékoz, amelyet korábban vállalkozásra használt, ezzel az ajándékozónak kell elszámolnia. Rendkívül problémás ajándéknak számíthat ugyanakkor az olyan ingatlan, amit a korábbi tulajdonosa vállalkozásra öt évnél rövidebb időre adott bérbe. Ez esetben ugyanis a megajándékozottnak kell rendeznie a jövedelemadót.

Vigyázzunk a nyereményekre!

A nyeremények esetében nem árt odafigyelnünk a különféle televíziós, rádiós és egyéb üzleti nyereményjátékokra, még akkor is, ha a nyereményjátékok rendezői többnyire figyelmeztetik a játékosokat a kötelességeikre. Eszerint az átvett nyeremények után ez utóbbiak esetében csak akkor kell adóznunk, ha az értékük meghaladja az ötezer koronát. A jövedelemadóról szóló törvény alapján ugyanakkor nem kell adóznunk a lottó és egyéb hazárdjátékok nyereményei után. Ezeket ugyanis a hazárdjátékokról szóló, 171/2005-ös számú törvény szabályozza.

Adózatlan kamatok

Szlovákiában a befektetések szempontjából a leggyakoribb bevételnek a banki kamatok számítanak, amelyek esetében a bankok már levonják az adót. Hasonló a helyzet a lakás-takarékpénztárak és az értékpapírok esetében is. A pénzintézetek által már „megadóztatott“ bevételeket nem kell feltüntetnünk az adóbevallásban, ezek esetében ugyanis az adókötelezettséget teljesítették helyettünk. Ügyelnünk kellene azonban a külföldről származó tőkebevételekre és osztalékokra is. Azon bevételeket ugyanis, amelyekből nem vonták le az adót, fel kellene tüntetnünk az adóbevallásunkban. A hitel vagy kölcsön nem képezi az adó tárgyát.

A befektetési jegyek hozamának az adózása esetében figyelembe kell vennünk azt is, hogy mikor vettük ezeket. Ha ezt 2003 végéig tettük meg, akkor tudnunk kell, hogy nem esnek adózás alá az értékpapírokból származó jövedelmek, ha ezektől nem válunk meg három évvel a vásárlást követően. Ha hamarabb váltunk meg tőlük, akkor csak az 50 ezer koronánál kisebb bevétel után nem kell adóznunk. (mi)