Az ajándékvásárlás miértjei

A rokonok, nagyszülők jó esetben megkérdezik, hogy milyen játékot vegyenek a család szeme fényének, a szülők pedig, gyakran tanácstalanul, fürkészik a játéküzletek polcait, a magazinok hirdetéseit vagy a játékkatalógusokat.

A fejlődéspszichológus szerint a gyerek a játszási folyamatban tanulja meg a világot. A jó játék kaput nyit a világ működésére. Olyan réseket hagy, amelyeket a gyereknek kell kitöltenie; helyet hagy a képzelőerő és a kreativitás számára. A jó játék lehetőségeket rejt magában. Kiterjeszti a játszási tevékenységet, nem pedig korlátozza.

A gombnyomásra működő, szórakoztató játékok elveszik a gyerektől az alkotás örömét, ráadásul nagyon gyorsan unalmassá válnak. Ám ennél nagyobb baj is van velük. A kisgyerek elsődleges feladata a fejlődés során az ok-okozati összefüggés fölfedezése: ha a baba csinál valamit, annak megvan az azonnali eredménye (ha megrázza a csörgőt, zajt hall, ha belerúg a labdába, az odébbgurul). Az elektronikus játékok viszont rövidre zárják ezt a folyamatot. A gyerek csak annyit fog fel ezekből, hogy valami történik a doboz belsejében, ami elvonja a figyelmét annak a megértéséről, hogyan tudja befolyásolni a világot, hogyan képes azt előidézni, hogy bizonyos dolgok megtörténjenek.

Ha egy gyereknek játékot adunk, ezzel egyben azt is a tudomására hozzuk, hogy ez helyes, ez neki való. Tulajdonképpen áldásunkat adjuk arra a cselekvésre, amit az illető játék kivált, legyen az akár az erőszak is. Ha egy játék valamely tévé- vagy videófilm követésére ösztönöz, ez utánzó, nem pedig kreatív játékhoz vezet. Ha a játék által hirdetett filmben erőszak van, ha valamely szereplőnek az egyetlen értéke, hogy összever egy másikat, ne csodálkozzunk, ha gyermekünk hamis képet alkot a világról.

Mit vegyünk hát a gyerekeinknek?

A szomszéd gyerek kedvenc játéka, amellyel hosszasan elbabrál, bizonyára jobb támaszpontot nyújt, mint apuka vágyálma, amivel igazából ő szórakozna szívesen. De mit javasolnak a szakértők?

A születéstől 12 hónapos korig: legyenek a játékok egyszerűek, alapvetőek és kiszámíthatóak (csörgők, guruló játékok).

12-24 hónapos korig: adjunk olyan játékokat a gyermekek kezébe, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy tolják, húzzák őket, megtöltsék, kiürítsék, felhalmozzák és felmásszanak rá! Remek játék a kocka, csakúgy, mint az egymásba rakható játékok, a keménytáblás mesekönyvek és a kitömött állatok.

2-3 éves kor között: interaktív játékokat keressünk, amelyek megalkotása, összerakása során a gyermek fantáziája érvényesülhet. Szintén jók azok a játékok, amelyekben szerepet kap a textúra, a forma, a méret és a szín (egyszerű összerakható játékok, alapvető hangszerek, nagyobb labdák, ismert használati tárgyak a fantáziajátékok számára).

3-5 éves kor között: a játék ilyenkor kezd célszerűbbé válni, a gyerekek eljátsszák a saját életüket. Adjunk nekik a fantáziajátékhoz való tárgyakat (a fiúk ugyanúgy szeretik ezeket, mint a lányok), csipke- és gyöngysorkészítéshez való anyagot, kirakós és szétválogatós játékot, egyszerű táblás szerencsejátékokat, lottót, dominót! Ceruzát, festéket, kezdők számára készült építőjátékokat. Legóból olyat válasszunk, amely nem túl sok, apró darabból áll; e korosztály számára a kevesebb több. (éf)