Panoráma

Az 1989-es rendszerváltás szlovákiai magyar előzményei

Nem előzmények nélkül következett be a rendszerváltás a szlovákiai magyarok körében. Az 1989 novemberét megelőző húsz évben jelentős számú magyar kapcsolódott be és vett részt különböző módon a fenálló rendszer bírálatában.
ÚJ SZÓ ONLINE

2019. november 16. 18:00

rendszerváltás érsekújvár

Az előzmények közül nem lehet kihagyni az  1968–1969-es évek magyar vonatkozású nemzetiségpolitikai sikereit, a Csemadok demokratikus átalakulását és szerepét a nemzetiségi követelések megfogalmazásában és megvalósításában, a független magyar ifjúsági szervezet, a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakítását, a Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége, a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Történelmi Társaság, a Magyar Szociológiai és Szociográfiai Társaság megalapítását. Történelmi jelentőségű volt továbbá a nemzetiségi alkotmánytörvény elfogadtatása, magyar nemzetiségi miniszter, magyar mezőgazdasági, oktatásügyi és egészségügyi miniszterhelyettes kinevezése, a kormány Nemzetiségi Tanácsának jóváhagyása.

Ennek a pozitív nemzetiségpolitikai folyamatnak, amely az ország demokratizálódásának részét képezte, a hatvannyolcas szovjet megszállás és az ezt követő husáki „normalizácó” retorziói vetettek véget. A visszarendeződés nemcsak a kommunista pártot érintette, hanem a társalmi, kulturális, szakmai szervezeteket, a munkahelyeket, iskolákat, szerkesztőségeket is. A gyakorlatban ez azoknak az elbocsátását, kizárását, leváltását és üldözését jelentette, akik tevékeny szerepet vállaltak Csehszlovákia demokratizálásában.

ds

Az 1969 utáni új hatalomnak nem volt könnyű dolga, csak nehezen tudta visszaállítani a „rendet” a magyarok között. A Csemadok vezetőit leváltották, de megmaradt mintegy ötszáz helyi szervezettel, kilencvenezres tagsággal és a tevékenységére jellemző önszerveződéssel. A kulturális tevékenység, a népművelés, a tánccsoportok, a színjátszó csoportok, énekkarok, az országos rendezvények továbbra is éltek. Betiltották a Magyar Ifjúsági Szövetséget, de az ifjúsági klubok, a művelődési klubok továbbra is működtek. A nyári ifjúsági és művelődési táborok évente több száz fiatalnak adtak lehetőséget a találkozásra, művelődésre, eszmecserére, szervezkedésre.  Nemkülönben a nyári honismereti kerékpártúrák. Hiába voltak jelen ezeken titkosrendőrök, besúgók, nem tudtak mindent ellenőrizni és megakadályozni.

a
b

A hetvenes évek második felében új helyzet alakult ki Európában. 1975-ben  35 európai ország aláírta az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet  záróokmányát, amelyben egyebek mellett kötelezik magukat az emberi  jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és meggyőződés szabadságát. Az aláírók között volt Csehszlovákia is. 1977-ben cseh polgárjogi aktivisták létrehozták a Charta 77 polgári kezdeményezést, amely bírálta a politikai és államhatalmat, hogy nem tartja tiszteletben az emberi és polgári jogokat, amire Helsinkiben kötelezte magát. 1989-ig mintegy 600 dokumentumot adtak ki. Tagjait és a dokumentumok szerzőit és aláíróit disszidenseknek nevezték, akiket az államhatalom üldözött, és többeket börtönnel is büntetett.

A Charta 77 mintájára alakult meg Szlovákiában 1978-ban a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága. Duray Miklós, Püspöki Nagy Péter és A. Nagy László alapította. A bizottság megalakulásának közvetlen kiváltó oka a magyar iskolák létét fenyegető veszély volt a szlovák iskolaügyi kormányzat és a kommunista párt részéről. A veszélyt a magyar iskolák oktási nyelvének készülő erőszakos megváltoztatása, majd a magyar iskolák tervezett megszüntetése jelentette. A bizottságban 1978–1982 között Duray Miklós első letartóztatásáig tíz dokumentum készült. Ezek tiltakozások, elemzések és javaslatok voltak a szlovákiai magyar iskolaügyről, kultúráról, társadalmi, gazdasági életről, jogi helyzetről, a diszkrimináció konkrét ügyeiről. A címzettek Csehszlovákia legfőbb politikai és állami vezetői és a szlovákiai magyar iskolák voltak. A dokumentumok kidolgozásában többen is részt vettek, akik a nevük elhallgatását kérték és betartották az illegális tevékenység szabályait.

1983–1984 között a bizottság szerepét ideiglenesen a Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportja vette át, amely hét dokumentumot dolgozott ki. Ezek mind a szlovákiai magyar iskolák ellen készülő törvényre hívták fel a figyelmet,  arra kérve a magyar szülőket és pedagógusokat, hogy tiltakozzanak a hivatalos szerveknél. Az 1984 februárjában 600 iskolának és szülőnek elküldött levélre több mint tízezer tiltakozás érkezett az illetékes szervekhez. A Csemadok KB is erőteljesen csatlakozott a tiltakozáshoz.

v

A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága 1989-ig folytatta tevékenységét. Működésének tizenegy éve alatt mintegy hatvan dokumentumot adott ki. 1988-ban a bizottság kezdeményezésére elkészült a Csehszlovákiai magyarok memoranduma. A 300 aláírással ellátott memorandum a Szövetségi Gyűlésnek és a Szövetségi Kormánynak címezve elemzi a szlovákiai magyarság sérelmeit, és javaslatokat tesz a sérelmek eltávolítására a kisebbségi jogok, a közigazgatási területi elosztás, az iskolaügy, a kultúra, a művészetek területén, és elhatárolódik a kommunista párt vezető szerepétől. A tény, hogy az eddig ismert tiltakozókon túl ilyen nagy számú ismert és tekintélyes közéleti szereplő nevével és aláírásával is támogatja a követeléseket, minőségi változást jelent a rendszerrel szembeni kiállásban.

1989 februárjában elkészül a Dobos László és Szabó Rezső által kezdeményezett, a CsKP főtitkárának és a SzLKP első tikárának elküldött harminchárom szlovákiai magyar értelmiségi beadványa, amely az októberi memorandumhoz hasonlóan politikai, jogi, tudományossági, oktatásügyi és nyelvhasználati javaslatokat terjeszt elő. Előrelépést jelentett, hogy kilenc az aláírók között a kommunista párt tagja volt. Ez azt jelzi, hogy a hatalom nemzetiségi politikájával 1989 elején már olyan mértékű volt az elégedetlenség, hogy ez már a baloldali magyar értelmiséget is elérte.

1989 februárjában a Szlovák Írók Szö­vetségének magyar tagozata is javaslatokat küld a CsKP főtitkárának és a SzLKP első tikárának. Követelik, hogy ismerjék el a nemzetiségek államalkotó szerepét, nyelvtörvény kidolgozását, új kulturális, tudományos és művészeti intézmények létrehozását.

Nem hagyható figyelmen kívül,  hogy a nyolcvanas évek közepén és második felében létrejön a kapcsolat a Jogvédő Bizottság, a Charta 77 és a szlovák disszidensek között, valamint a Jogvédő Bizottság tagjai és a magyarországi ellenzék között. Ugyanakkor fiatal szlovákiai magyar értelmiségiek, egyetemisták rendszeresen látogatták a magyarországi ellenzék által szervezett illegális „repülőegyetemeket”, ahol a demokratikus társadalmi rendszerek felépítését tanulhatták. Ekkor alakult ki a későbbi rendszerváltó SzDSz és Fidesz tagjaival az együttműködés. Ennek volt köszönhető, hogy a 1989. november 18-án megalakult Független Magyar Kezdeményezés tagjai „súgni” tudtak a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Polgári Fórum tagjainak, hogy mi a teendő a rendszerváltáskor.

1989. június végén megjelenik a börtönből szabadult Václav Havel által közzétett felhívás a politikai foglyok szabadon bocsátásáról, az ellenzékkel folytatott párbeszéd megkezdéséről, a gyülekezési szabadságról, a vallásszabadságról, a szólásszabadságról, a sajtószabadságról és a független kezdeményezések elismeréséről. A felhívást aláírásukkal ellenzékiek, írók, filmrendezők, tudósok, diákok, munkások is támogatták. Első héten 1800-an írták alá,  köztük több magyar is, például Balla Kálmán, Grendel Lajos, A. Nagy László, Szigeti László és Tóth Károly. A későbbiekben az alárások száma elérte a 40 000-et.

Az 1969–1989 között eltelt húsz év történéseiből kiragadott néhány példa is bizonyítja, hogy a szlovákiai magyarok nemcsak elszenvedői, hanem aktív résztvevői voltak az őket érintő társadalompolitikai és nemzetiségpolitikai eseményeknek. A korrektség jegyében tegyük hozzá, hogy az államigazgatásban, a közigazgatásban, a társadalmi és kulturális szervezetekben is számos magyar tevékenykedett a szlovákiai magyarság helyzetének javításán.

a nagy

1989 utolsó számottevő magyar vonatkozású politikai eseménye a Független Magyar Kezdeményezés november 18-ai megalakulása, amely egyben a rendszerváltás nyitánya Szlovákiában. Az alapítással járó szervezőmunka a Jogvédő Bizottság és a Védelmi Csoport tagjaihoz, elsősorban Sándor Eleonóra, Tóth Károly és Balla Kálmán nevéhez fűződik. Az alkalmat az FMK megalapítására Tóth Lajos 50. születésnapjára szervezett A csehszlovákiai magyar értelmiségi lét című konferencia adta, amelyre a 120 legtekintélyesebb  magyar értelmiségi kapott meghívót. Közülük 20–22-en vettek részt ezen a napon a Független Magyar Kezdeményezés megalapításán.

A Független Magyar Kezdeményezés oroszlánrészt vállalt a rendszerváltás beindításában Csehszlovákiában. Annak köszönhetően, hogy a politikai „normalizáció”, a husákizmus húsz esztendeje alatt a szlovákiai magyarok nemcsak szenvedő, hanem cselekvő alanyai voltak a történéseknek, az FMK mellett új magyar politikai pártok is létrejöttek, és a magyarok tevőleges részvételével Csehszlovákiában is beindult a politikai, társadalmi és gazdasági rendszerváltás.
De ez már egy másik történet.

A. Nagy László

Támogassa az ujszo.com-ot

Az elmúlt időszakban arra kértük olvasóinkat, járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez annak érdekében, hogy a jelentős költségekkel járó hiteles, megbízható hírszolgáltatást hosszú távon biztosítani tudjuk.

Köszönjük a pozitív fogadtatást. Jó érzés tudni, milyen sokan tartják fontosnak a független, magyar nyelvű újságírás fennmaradását Dél-Szlovákiában, és milyen sokan szeretik az Új Szót.

A beérkezett támogatások lehetővé tették, hogy új munkatárssal bővítsük az ujszo.com professzionális csapatát, fejlesszük szolgáltatásainkat, növeljük az ügyeletben töltött órák számát. Nagyszerű eredmény ez olyan gazdasági környezetben, ahol a fejlesztések helyett a költségek visszafogása került sok helyen célkeresztbe.

Hálásak vagyunk eddigi támogatásaikért, és kérjük, továbbra is segítsék az ujszo.com fejlesztését. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Még mindig félvállról vesszük a krónikus szívelégtelenséget

Még mindig félvállról vesszük a krónikus szívelégtelenséget

reggeli

Könnyen megvalósítható tippek – Váljon szokássá a reggeli!

Otthonában verte meg a DAC a Slovant, elmarad a bajnokavatás!

Otthonában verte meg a DAC a Slovant, elmaradt a bajnokavatás!

Súlyos közúti baleset a D2-es autópályán, mentőhelikoptert riasztottak a helyszínre

Súlyos közúti baleset a D2-es autópályán, mentőhelikoptert riasztottak a helyszínre

ddd

Online nézhetjük a díjátadó gálát

AstraZeneca

Az Európai Bizottság még nem hosszabbította meg a szerződését az AstraZenecával

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.