Ausztráliának többet kell tennie a Nagy-korallzátony védelmére

A világörökségbe tartozó Nagy-Korallzátony állapotáról szóló jelentéstervezetében az UNESCO felhívta a figyelmet arra, hogy a térség vízminőségének javítására tett intézkedések lassan valósulnak meg. 

"A Világörökségi Központ és a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség úgy véli, fel kell gyorsítani a terv megvalósítását, hogy tartható legyen a 2050-ig szóló hosszú távú fenntarthatósági terv, különösen a víz minőségét illetően" - olvasható a dokumentumban.

Készítői felhívják a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás a legnagyobb veszélyt jelenti a 2300 kilométer hosszú Nagy-korallzátonyra. 

"Javasoljuk, hogy a Világörökségi Tanács adjon hangot komoly aggodalmának a korallfehéredés- és -elhalás miatt", amely az előző két évben történt a déli földtekén - írták.
 

Ausztrália 2015-ben tette közzé a Nagy-korallzátony állapotának javítását célzó hosszú távú tervét, amelynek megvalósítása fontos eszköze annak, hogy a természeti világörökséget az UNESCO ne vegye fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. 

Az ország északkeleti partjainál fekvő Nagy-korallzátony negatív megítélése nemcsak az ausztrál kormány környezetvédelmi politikájára vetne rossz fényt, de súlyos károkat okozna az idegenforgalomnak is. 

Egy héten közzétett tanulmányból kiderül, hogy a korallzátonyok rosszabb állapotban van, mint azt eddig vélték, 2016-ban a sekélyvízi korallok 29 százaléka elhalt a korallfehéredés miatt. Idén újabb pusztító fehéredésre számítanak a szakemberek.

A világ legnagyobb korallzátonya jelenleg történelme legerőteljesebb fehéredését éli át. A leginkább érintett terület a Port Douglas turistavárostól északra lévő régió: itt a sekélyvízi korallok mintegy 70 százaléka már elpusztult. De a Cairns és Townsville közelében lévő területeket is erősen érinti a fehéredés. 

A korallok nagyon érzékeny organizmusok, amelyeknek meghatározott hőmérsékletre van szükségük. Szimbiózisban élnek bizonyos egysejtű algákkal, ezektől nyerik színüket is. Ha növekszik a hőmérséklet, a korallok kilökik az algákat, ezzel színüket is elveszítik. Ha ez a helyzet túl sokáig áll fenn, a korallok teljesen elhalnak. 

A fehéredés oka a kutatók szerint elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése, de komoly kockázatot jelentenek a tengervízbe jutó mezőgazdasági és ipari szennyező anyagok, a part menti települések fejlesztése és az illegális halászat is.