Athén most igen-igen nagyot álmodik

Az épülő atlétikai stadion Athénban, nyolcszáz nappal a nagy esemény előttFotó: internet Az újságírók nem tudnak mit kezdeni a népszerű rajzfilmsorozat, a Simpson család tagjaira emlékeztető Févosszal, aki ebben a verzióban nem igazán hasonlít a fényes Apollónra, sőt kis fejével, hosszú nyakával, ormótlan nagy lábaival inkább valamiféle karikatúrának tűnik. Szegény Athénából sem a bölcsesség árad. Sem öt karikával díszített, harang alakú ruhácskája, sem Févosszal megegyező testi paraméterei, de grimaszra görbülő szája sem éppen hízeleg az olimpiai mozgalomra joggal büszke görög nemzeti öntudatnak.

A liberális Eleftherotípia napilap magát az ötletet – mármint, hogy Apollón és Pallasz Athéné legyenek a 2004-es olimpia jelképei, kabalafigurái – jónak tartja, de a kivitelezést csapnivalónak. Az Express egyenesen a figurák visszavonását követeli, mondván: „a két ködös, nagy lábú figura minden karaktert nélkülöz”. Érthetetlennek tartja a két figurát a konzervatív Kathimerini napilap is, emlékeztetve arra, hogy a kabaláknak az 1968-as, grenoble-i téli olimpia óta milyen nagy üzleti szerepük van, és Févoszék kinézetüknél fogva valószínűleg már eleve esélytelenek arra, hogy megismételjék az eddig anyagi szempontból a legtöbb bevételt hozó barcelonai Cobi kutya sikerét.

Févosz és Athéna alakját egy közel 2700 éves görögországi agyagleletről mintázták a designerek – válaszolták a kritikákra a szervezők. A helyiek segítségére sietett Denis Oswald is, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) képviseletében tartott szemlét Athénban, azaz ellenőrizte, hol tartanak a 2004-es játékok előkészületei. Oswald a kabalafigurákat látva azt mondta: „El kell fogadni, hogy vannak olyanok, akik kritikával illetik Févoszt és Athénát. Nekem tetszenek, hiszen a múlt és a jelen közötti szoros kapcsolatot szimbolizálják”.

Nem ez volt az egyetlen dolog, amelyben legutóbbi athéni szemlekörútján Oswald az ATHOC védelmére kelt. A görög szervezők ugyanis csak nemrég ébredtek rá, hogy bizony, 2004 már nincs is olyan messze, s ha valóban olimpiát akarnak rendezni, akkor hozzá kell kezdeni az építkezésekhez, nem elég nagyot álmodni, az úszóknak medence, az atlétáknak stadion, a súlyemelőknek sportcsarnok kell. Két éve Samaranch akkori NOB-elnök nagyon kemény hangú intőben részesítette az athéni szervezőket, kereken kijelentve: ha az ATHOC azonnal nem lát hozzá az előkészületekhez, a világ szégyenére a NOB elveszi a görög fővárostól az olimpiát. ĺgy még annál is nagyobb nemzeti tragédia fenyegetett, mint amikor a NOB döntéshozói az eszükre, s nem a szívükre hallgatva Athén helyett Atlanta városának adták a centenáriumi, 1996-os olimpia rendezési jogát. Samaranch két éve bírálta a görög főváros kaotikus közlekedési rendszerét, elkerülő utakat, felüljárókat kért számon a szervezőkön, hiányolta a sportlétesítményeket, és az olimpiai falu építésének megkezdését sürgette.

A samaranchi intő hatott. Kosztasz Szimitisz miniszterelnök maga is megelégelte az ATHOC mediterrán lazaságát, s személyes felelősséget vállalt az olimpiai előkészületekért. A szervezőbizottság élére azt a Zsanna Angelopuloszt nevezte ki, aki oroszlánrészt vállalt abban, hogy Athén végül 2004-re sikeres rendezési pályázatot nyújtott be a NOB-hoz. A határidők azonban rendkívül szorítanak. Erre Denis Oswald a 38 fős szemlebizottság élén folyamatosan emlékeztette és emlékezteti a szervezőket, időről időre felbukkan a görög fővárosban, megtekinti a munkálatokat, majd rendszerint lesújtóan nyilatkozik a kilátásokról. Persze nem kevés pedagógiai célzattal.

A sok fenyítés hatására ugyanis csak beindult valami, felgyorsultak a tendereztetések, megköttettek a szükséges szerződések, és felvonultak a munkagépek. Láss csodát, ritkultak a munkát addig havonta megbénító sztrájkok is. Oswald – két év után először – legutóbbi villámvizitje alkalmával már azt nyilatkozta: vannak biztató jelek a 2004-es olimpia előkészületeiben. „A késések most már nem olyan mértékűek, hogy képtelenség lenne behozni őket. Ha a szervezők továbbra is keményen dolgoznak, akkor nem lesz baj” – hangoztatta a sportdiplomata. Majd jött a feketeleves: „Sajnos a közlekedéssel lesznek problémák. Ki kell találni valamit, mert a szükséges metró-összeköttetés nélkül megbénulhat a város.” Tudniillik Athén gyakorlatilag túlnépesedetté vált. Lakossága a négymillió közelében jár, ám a demográfiai, beköltözési boomot a város infrastruktúrája nem követte. ĺgy autóval közlekedni egész egyszerűen lehetetlen, a megoldást csakis a felszíni gyorsvasutak és a metró jelentenék. Ezek viszont már akkora volumenű beruházások, hogy két év alatt – noha az illetékes miniszter és a szervezők erősen fogadkoznak – vajmi kevés az esély a kivitelezésre.

De hol van még a vége? Oswald és szemlézői szerint a szükséges 19 ezerből még legalább 2800 szoba hiányzik az olimpiai család (a nemzetközi sportszövetségek képviselői és a szponzorok) kényelmes elhelyezéséhez, illetve gondok vannak az újságírói szálláshelyekkel is. A kosárlabdameccseknek és a kajak-kenu, illetve evezősversenyeknek otthont adó centrumok építése nagyon nagy késésben van, ugyanakkor biztató, hogy a súlyemelőcsarnok esetében már a jövő augusztusi tesztversenyek megrendezésére is van esély, így az első befejezett létesítmény a súlyemelőcsarnok lehet. A késéseket egyébként a rendezők úgy próbálják behozni, hogy egyrészt gyorsítják a beszerzési eljárásokat, másrészt a munkások a hét hat napján, napi tizenkét órát dolgoznak. A görög kormány nemrég azzal segített a szervezőkön, hogy nyolc speciális lakóhajóra írt ki pályázatot, amelyek az olimpia ideje alatt Pireusz kikötőjében horgonyoznának. ĺgy hétezer kabin állna – kvázi vízen imbolygó szállásként – az olimpiai család és talán az újságírók részére. Ráadásul a lakóhajókkal időt lehet nyerni, mert nem kell a szárazföldön hasonló kapacitású lakókomplexum megépítésére drága heteket, hónapokat pazarolni.

Közben Athén városa a ketyegő idő mellett a British Museummal is hadakozik. A hellének egy ókori – mégpedig Attika Kr. e. V. századi fénykorából származó – szoboregyüttest szeretnének ugyanis visszakapni Londonból, legalább a játékok idejére. A gyönyörű márványalakok egykor a Parthenónt díszítették, s még a görög függetlenség tizenkilencedik századi kivívása előtt kerültek Lord Elgin tulajdonába. Az angol arisztokrata a brit birodalom nagykövete volt Isztambulban, így különösebb gond nélkül „járhatta ki” magának a szobrokat a szultán fennhatósága alá tartozó Athénban. Most azonban a város szerint eljött az ideje a műkincsek visszaszolgáltatásának. Az athéniak egy vadonatúj, az olimpia idején megnyíló múzeumban helyeznék el a márványcsodákat.

A British Museum igazgatója szerint azonban az Elgin-gyűjtemény nagyon jó helyen van ott, ahol van, azaz Londonban. A CNN-nek nyilatkozó Robert Anderson szerint a Parthenón szobrai a British Museum légértékesebb kincsei közé tartoznak, s Athénba szállításuk beláthatatlan következményekkel járna, ilyen alapon vissza kellene vinni például a Mona Lisát Párizsból Olaszországba. Csakhogy most olimpia lesz, és Athén csak ezt az egy szoborcsoportot szeretné, egyedi esetről van szó – hangzik görög részről Nikosz Papadakisz kormányszóvivő válasza, miután a Szimitisz-kabinet felvállalta az ügyet, s teljes mellszélességgel támogatja a főváros kérését. Sőt a londoni parlamentben több tucat alsóházi képviselő is a görögök mellé állt, ám a British Museum igazgatója egyelőre hajthatatlan.

Nem így az ausztrál Peter Ryan, aki a hellén kormány felkérésére biztonsági tanácsadói posztot vállalt Athénban. A szakember a sydneyi játékok biztonsági főnöke volt, s Új-Dél-Wales állam rendőr-főnöki állását hagyta ott a görögökért. A NOB a hírek szerint megkönnyebbülve fogadta a szakmai berkekben elismert Ryan szerződtetését, mivel korábban erős kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a szervezők teljesíteni tudják-e a 2004-es olimpia – szeptember 11 után – igencsak megszigorított biztonsági előírásait. A Denis Oswald-féle szemlebizottság most úgy véli: a megemelt, 600 millió dolláros biztonsági büdzsé és Ryan személye erre garancia.

A 2004-es olimpiai játékokig még több mint nyolcszáz nap van hátra. Mindenképpen jó jel, hogy most már nemcsak az ATHOC, hanem a NOB is bizakodó. Oswald szájából elhangzott az első – fentebb említett – pozitív megjegyzés, ami az előkészületeket illeti. A jelenkori görög politika egyik meghatározó alakja, Teodórosz Pangalosz volt külügy- és kultuszminiszter pedig nemrég azt mondta: kár izgulni, nehézségek ide vagy oda, olimpia biztosan lesz.