Arnie, a „stájer tölgy” ausztriai gyökerei

Schwarzenegger Jay Leno talkshowjában jelentette be, hogy vállalkozik a megmérettetésreČTK/AP-felvéteA leghíresebb osztrák legalább két évtizede az óhaza kedvence, minden megmozdulását jóindulatú figyelem kísérte, látogatásai ünnepi eseménynek számítottak. Édesanyja, Aurélia öt évvel ezelőtti halálig köztiszteletnek örvendett és szent asszonynak számított, amiért ilyen fiút adott a hazának és a világnak. Az osztrákok egy emberként drukkoltak negyedik gyermeke születésekor, hogy minden rendben menjen, és a szokott káröröm helyett inkább sajnálkozást és aggodalmat váltott ki, amikor a Sylvester Stallonéval közös étteremlánc-vállalkozás, a Hollywood Planet megbukott.

Arnold – Arnie – Schwarzenegger a kisember vágyait teljesíti be, ő az amerikai álom két lábon járó megtestesítője, a szegénysorból a csúcsra emelkedett mesebeli hős. A most 56 éves Arnie a Graz melletti Thalban látta meg a napvilágot. Gyermekkorát részben Ausztria háború utáni éveinek szegénysége, részben az apa – a náci párttagsági múltú csendőrparancsnok – kérlelhetetlen szigora határozta meg. „Mindig azt éreztem, hogy nem vagyok elég jó” – emlékezik gyermekkorára, de nem az lenne, aki, ha ezt haraggal mondaná. Körömszakadtáig védi a papa jó hírnevét – nemcsak önös érdekből –, olyannyira, hogy 1990-ben felkérte a Los Angeles-i Wiesenthal központot a kétes múlt felkutatására. A „bizonyítványt” várhatóan sokszor kell majd mostanában elővennie: abból az derül ki, hogy Gustav Schwarzenegger tagja volt ugyan a náci pártnak, de háborús bűnöket nem követett el. Ellenfelei biztos megkísérlik majd ellene fordítani a papa múltját, tény azonban: a kaliforniai kormányzói posztért induló republikánus jelölt jóval politikai pályára állása előtt tett már egyet s mást, amivel bizonyította, milyen messze áll a fasiszta eszméktől. Arnie pártfogója a mozgáskorlátozottaknak, akiket hatalmas összegekkel támogat, csakúgy, mint a holokausztkutatást, s harcol a homoszexuálisok jogaiért.

Talán az atyai szigor űzte a szép szál kamasz fiút a fitneszklubba: 15 évesen már heti hat napon alkalmanként négy órát tölt izmai acélozásával. Ekkor alakul ki benne a vágy Amerika, a korlátlan lehetőségek hazája iránt: Reg Park, a filmsztárrá lett legendás testépítő a bálványa, az ő, amerikai magazin címlapjáról kivágott képe díszíti öltözőjét.

Azzal a kitartással edz, ami azóta is jellemzője. 1965-ben éppen sorkatonai szolgálatát tölti, amikor Stuttgartban megrendezik a junior testépítő Európa-bajnokságot. Odautazik, megnyeri, de a kaszárnyában zárka várja: sorkatonaként engedélyre lett volna szüksége a külföldi úthoz. Mr. Junior Europe-ként jön a nagy lehetőség: a body-building mogulja, Joe Wieder Kaliforniába invitálja. 1968-ban immár a profi izompacsirták legjobbjának bizonyul, sőt, a Guinness Könyvbe is bekerül, mint „minden idők legjobb felépítésű férfiúja”. (Mellbőség: 144 cm; bicepsz: 56 cm; versenysúly: 106 kg.)

A filmpálya legalább ekkora kitartást igényel. Az első szerep – 1969-ben a Herkules New Yorkban – bukás. Pedig mindenben követi a producer akaratát: az Amerikában kimondhatatlannak tartott név helyett Arnold Strongként játszik. Nem csügged, előveszi a fitneszteremben kialakított akaraterejét. Az áttörés 1981-ben következik be a Conan, a barbár című filmmel. Az acél, az erő, és az akarat keveréke – mondja róla producere. Testépítő kollégája, Lou Ferrigno nem őriz ilyen szép emléket: arrogáns fickónak nevezi, aki nem válogat az eszközökben.

Hatszoros testépítő-világbajnokként a 28 éves Arnie felkészülését a következő olimpiára már kamera követi. A dokumentumfilm fura részeket is tartalmaz: megörökíti, ahogyan Arnie marihuánát szív, diktátorokat dicsőit, rasszista vicceket mesél – így aztán nem csoda, hogy a vagy 80 óra vágatlan anyag összes jogát ő maga vásárolja meg. (Tavaly hozzájárult a szerkesztett változat vetítéséhez).

Az igazi sikersorozat 1983-ban kezdődik, a 6,4 millió dolláros mini költségvetéssel készült Terminátorral, amely aztán 100 milliót hozott. Nem annyira a forgatókönyvnek tudható be a siker, mint a főhősnek, aki stílust teremtett. Arnie ettől kezdve szeretnivaló akcióhős, aki a gonosz elleni harcot rövid vicces „egysoros” mondásokkal fűszerezi. Huszonhat kasszasiker filmje 1,88 milliárd dollárt hozott, ő maga 30 millióra tornászta fel gázsiját, s karrierjét sok lábra helyezte: nem csak az óceán túlsó felén értékelik ingatlanvállalkozásának üzleti sikereit.

Nem beszélve a magánéletiekről. A legendás Kennedyek unokahúga, Maria Shriver 1977-ben egy jótékonysági teniszturnén szeret bele a különlegesen kidolgozott testbe. A világ arról is tud, hogy Arnie szülőföldjén, a Thaler-tó közepén egy csónakban kéri meg Maria kezét. Az esküvőig, 1986-ig volt lehetősége a Kennedy klánnak befogadni Arnie-t – s ma Schwarzenegger erényei közé számítják, hogy a családi kötődés ellenére megtartotta saját énjét: vagyis a hagyományos demokrata elkötelezettség közepette is maradt republikánus érzelmű. A család elnézi neki ezt is, s ebben bizonyára szerepe van annak, hogy ez a robusztus felépítésű férfiú kedvessége, lebilincselő modora legalább olyan híres, mint testi ereje. Valószínűleg ennek is köszönheti – no meg lépten-nyomon hangosan kifejezett ragaszkodásának –, hogy Ausztriában is magas pártfogói, igaz barátai vannak: ők intézték el még 1981-ben, hogy amerikai állampolgársága mellett megtarthassa az osztrákot is. Az óhaza csodálata sokféleképpen kifejezésre jut: egyik jele például a grazi stadion átkeresztelése Schwarzenegger nevére. Arnie is minden létező alkalommal szóba hozza osztrák gyökereit. Félig amerikai vagyok, félig osztrák, a szívem pedig stájer – mondogatja, s interjúkban is beszél az Amerikában nem túl sűrűn emlegetett Ausztriáról. A Terminator 3-ban széles vásznon látható, amint éppen Manner-ostyáért nyúl: Ausztriában persze köztudott, hogy imádott mamája halála óta ez a tipikusan osztrák édesség tölti be életében az almás pite szerepét. Egy, az osztrák államvasutakat reklámozó tv-spotban a legendás „Hasta la vista, baby” felkiáltással jelenik meg a német nyelvterület tévéinek képernyőjén (nincs miért szégyenkeznie, elődje a reklám főszereplőjeként Mihail Gorbacsov). Santa Monicában Schatzi on Main névre keresztelt birtokán az amerikai szabványnak megfelelő alkoholtartalmú saját Gösser sört importál. Telik a külön gyártásra és behozatalra: Arnie vagyonát 200 millió dollárra becsülik.

Az osztrák sajtó ujjongva számol be a kormányzói tervekről, s arról, hogy Kaliforniában pontosan tudják: nem szabad lebecsülni az ausztro-amerikait, aki máris bizonyított kiváló taktikai érzékét. A sok dicsőítő jelző, a boldog büszkeség kifejezésre juttatása mellett egy dologról nem tudott eddig az osztrák sajtó beszámolni: a „stájer tölgy”-nek becézett neopolitikus programjáról, politikai elképzeléseiről. Az igazi problémák megoldásáról egyelőre nemigen szólt ugyanis, eddig hangoztatott közhelyei – „Kaliforniának erős vezetésre van szüksége” –, akár szentségtörésnek is számíthatnak, hiszen nem éppen a politikai alkalmasságot igazolják. Ilyen bizonyítékra persze Ausztriában nincs szükség, itt egyszerűen csak szeretik Arnie-t, a „mi kutyánk kölykét”.

Bécs, 2003. augusztus